Idén 120-130 milliárd forint belföldi bruttó szobaárbevételt várnak a szakértők

2022. 02. 01., 12:57

Tavaly számos rekord született a belföldi turizmusban, idén a Szallas.hu szakértői legalább a járványt megelőző 2019-es évhez hasonló, azaz 120-130 milliárd forint bruttó szobaárbevételre számítanak.

Az online szállásfoglaló MTI-nek küldött előrejelzése szerint ezt a növekedést elsősorban nem a foglalások számának gyarapodása, hanem a három éve tartó áremelkedés idézi elő.

A Szallas.hu által közvetített összes bruttó forgalom 28,44 milliárd forint volt tavaly, ami 2020-hoz képest 20 százalékkal, 2019-hez képest pedig 10,1 százalékkal nőtt.

Tavaly a bruttó szobaárbevétel több mint negyedével nőtt 2020-hoz képest, ugyanakkor négyötöde volt a 2019-esnek. Az átlagos kosárérték 65 630 forint volt tavaly, ami 2020-hoz viszonyítva 15,4 százalékos, míg 2019-hez képest 31 százalékos növekedés. Tavaly minden második foglalás 50 ezer forinttal megegyező, vagy az alatti volt. Az egy főre eső éjszakánkénti szállásköltség 9988 forint volt, ami 13,3 százalékkal több, mint 2020-ban, és 20 százalékkal haladja meg a 2019-est.

A legdrágább település Bikal lett tavaly, ahol az egy főre eső éjszakánkénti szállásköltség az országos átlag duplájánál is több, 22 770 forint volt. A legolcsóbb település Sellye, ahol az átlagár 75,8 százalékkal marad el az országostól. A régiók közül a Balaton térsége bizonyult a legdrágábbnak, ott az országos átlagnál 8,3 százalékkal többe kerül egy éjszaka egy főnek. Ugyanakkor a Tisza-tó térségében az országos átlagtól 26 százalékkal kedvezőbb áron lehet szállást foglalni - ismertette Trepess Beatrix, a Szallas.hu PR-menedzsere a közleményben.

Minden 5. foglalás a főváros szálláshelyeire érkezett 2021-ben, a főváros és vonzáskörzete iránt nőtt a legnagyobb arányban a kereslet, 2020-hoz képest 18,7 százalékkal.

Siófok, Eger, Hajdúszoboszló és Szeged sorakoznak mögötte, ezek a városok adják együttesen a Szallas.hu-n leadott foglalások 44,5 százalékát. Pécs, Balatonfüred, Gyula, Hévíz és Zalakaros szerepelnek még a foglalási számok eloszlása alapján készült toplistán. A foglalások negyede balatoni, ötöde Észak-Magyarországi.

A Szallas.hu-n a magyarok tavalyi foglalásainak 98,5 százaléka belföldre szólt. A külföldi foglalások kétharmada horvátországi, 16 százaléka romániai helyekre érkezett.

2021-ben minden harmadik foglalást online fizették, és tizenháromszor többen kerestek tavaly kutyás szállást, mint macskásat.

Már a pandémia előtt is kialakulóban volt az a trend, amire a járvány csak ráerősített: a népszerű úti célok és szálláshelyek felől eltolódik a kereslet a kisebb és tematikus úti célok és szállások irányába.

„Egyre népszerűbbek a nem hotel besorolású szálláshelyek és az utolsó pillanatos foglalások aránya is nőtt” – mondta Trepess Beatrix. Idén a külföldi utazások iránt is nő a kereslet, főleg a kelet-közép-európai régión belül. Bizakodásra ad okot szerinte, hogy a napi beérkezett foglalásokban már meghaladták a tavalyi szintet, és az idei első, március 15-ei hosszú hétvégére nagyobb ütemű az előfoglalás, mint a korábbi években. (MTI)

(Fotó: Szerdahelyi Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.
2025-05-29 18:40:00
Több beszámoló, kevesebb működő cég – ez az ellentmondásos tendencia jellemezte az elmúlt évek májusi zárását. A kata-változás utórezgései még érződtek 2024-ben, de jövőre már inkább a cégszámfogyás nyomai lesznek hangsúlyosak. Az OPTEN összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS