Hunguest Hotels: pénteken újabb szállodák nyílnak meg

2020. 06. 11., 16:00

Pénteken megnyitja kapuit a vendégek előtt a gyulai Erkel, a tapolcai Pelion és a nyíregyházi Sóstó szálloda. Ezzel hétre nő az ismét igénybe vehető Hunguest Hotels szállodák száma. Júniusban és júliusban folytatódik azon szállodák újranyitása, amelyek nem állnak tartós felújítás alatt – tájékoztatta a szállodavállalat csütörtökön az MTI-t.

Az újabb szállodák a járványügyi szabályok szigorú betartása mellett nyílnak meg pénteken - hangsúlyozta közleményében a Hunguest Hotels. Az újranyitást meg is előzik fokozott járványügyi óvintézkedések: a Hunguest Hotels saját Covid-kódexet készített a biztonság elősegítése érdekében, amelyből valamennyi munkatársuk még az újranyitás előtt vizsgát tesz.

A szállóvendégek biztonsága érdekében fokozott és szigorú higiéniai szabályokat vezettek be, amelyeket folyamatosan ellenőriznek. A közösségi terekben fertőtlenítőpontokat helyeznek el, a megfelelő távolságtartás érdekében tágasabb elhelyezést biztosítanak az éttermekben, wellness pihenőterekben és minden közösségi térben.

Az újra megnyitandó szállodákban az ausztriai Heiligenblutban június 17-től, Murau-Kreischbergben június 26-tól, a montenegrói Herceg Noviban pedig június 20-tól lehet szálláshelyet foglalni. Az európai hírű gyógyvízkinccsel rendelkező bükfürdői és egerszalóki Hunguest Hotelek július elsejétől várják a kikapcsolódásra vágyókat.

A belföldön piacvezető szállodalánc a megváltozott körülményekre tekintettel az általánostól sokkal rugalmasabb foglalási feltételeket kínál: június végéig a lemondás és az átfoglalás – akár 48 órával az érkezés előtt is – kötbérmentesen megtehető – tette hozzá közleményében a társaság. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS