Hosszabb felkészülési időt kezdeményezett az MTÜ az NTAK-csatlakozására

2022. 05. 11., 14:57

Már több ezer turisztikai vállalkozás regisztrált a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba az elmúlt hónapokban. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a megfelelő felkészülés érdekében az adatszolgáltatás kezdő időpontjának módosítását kezdeményezte. A hosszabb felkészülési idő több tízezer vendéglátó üzlet és turisztikai attrakció technikai felkészülését és a személyzet képzését is segíti.

Európában egyedülálló módon Magyarországon elsőként valósul meg a turisztikai szektorban az adatvezérelt ágazatirányítás. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) a szálláshelyek után a vendéglátó üzletekkel és a turisztikai attrakciókkal bővül. E két ágazat statisztikai adatainak integrálásával a teljes turisztikai szektor digitalizálásának újabb mérföldkövét érjük el – olvasható az NTÜ közleményében.

A turizmus törvény tavalyi módosításának egyik leglényegesebb eleme volt, hogy a szálláshelyek után a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók is csatlakoznak az NTAK-hoz. A rendszer bővítése azért kiemelten fontos, mert az adatszolgáltatásnak köszönhetően a teljes szektor forgalmi statisztikai adatairól valós kép áll majd rendelkezésre. Így pontos előrejelzések, stratégiai és akciótervek készíthetők nem csak az egyes területek fejlesztésére, hanem a marketingkampányok tervezéséhez is.

A statisztikai adatszolgáltatáshoz csatlakoznak többek között a múzeumok, kastélyok, várak, valamint a fesztiválok és a fürdők is, azaz minden, turisztikailag releváns terület, ahol jegyértékesítés zajlik. A vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók csatlakozási folyamata 2021 novemberében elindult, már több ezer szolgáltató regisztrált. A Magyar Turisztikai Ügynökség az adatszolgáltatás kezdő időpontjának felülvizsgálatát kezdeményezte annak érdekében, hogy a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók számára megfelelő idő álljon rendelkezésre a szoftverek megismerésére és az adatszolgáltatás rendjének beépítésére mindennapi üzletviteli folyamataikba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS