Az áremelések ellenére ugrásszerűen megnőtt a kereslet a külföldi, különösen a tengerparti nyaralások iránt. Tavaly a Covid-járványt követő szabadságvágy és az szja-visszatérítésből kapott pénz fűtötte az utazási kedvet, idén pedig a gazdasági nehézségek ellenére „az addig utazunk, amíg lehet, és élményekre költünk” attitűd is jellemzi az utazó magyarokat – derül ki a Bank360.hu összeállításából. Tavaly a duplájára, 1075 milliárd forintra nőtt a külföldre utazó magyarok költése.
A koronavírus-járvány után visszatért a magyarok külföldi utazási kedve, sőt, tavaly március óta ugrásszerűen megnőtt a kereslet. A hazai utazási irodák összforgalma tavaly megközelítette a 2019-es szintet, idén pedig várhatóan meghaladhatja azt – mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője a Bank360.hu-nak. A gazdasági helyzet még befolyásolhatja az évet, de az első negyedéves adatok és a nyárra vonatkozó - március végéig tartó, akciós - előfoglalások azt mutatják, hogy a rezsiváltozás és az infláció ellenére a magyaroknak van pénze és igénye külföldi utazásra és nyaralásra.
Várakozáson felüli érdeklődésről számolt be az IBUSZ: a hazai piacvezető utazási iroda utasforgalma tavaly már meghaladta a 2019-est, idén pedig a tavalyinál 25-30 százalékkal nagyobb keresletet tapasztalnak. „Már 2022 decemberében megnyitottuk az idei nyári előfoglalási időszakot, annyira erős igény mutatkozott a tengerparti nyaralások iránt” – mondta Termes Nóra, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. hálózati és marketingigazgatója. A júniustól charter légi járatokkal a mediterrán térségbe - így a spanyol, görög és török tengerpartra - turistákat szállító és szállást szervező irodánál tízezrek foglalták már le a 2023-as nyaralásukat.
A koronavírus-járvány kényszerű bezártsága után tavaly sokan útra keltek, és a családok szja-visszatérítése is fűtötte az utazási kedvet, amely idén az infláció és a megélhetési költségek emelkedése ellenére tovább nőtt. Az emberek részéről olyan attitűd is érzékelhető - talán épp a háború és a gazdasági helyzet hatásaként –, hogy „utazzunk, amíg lehet”, és a megtakarításaikat inkább élményekre és pihenésre akarják költeni, mint befektetni – véli Termes Nóra.
Az uniós irányelvek alapján megalkotott hazai kormányrendelet értelmében az utazásszervezők az utazás előtt 20 nappal már nem emelhetik az utazási csomagok árait, előtte pedig legfeljebb 8 százalékos lehet az áremelés mértéke. Ennél nagyobb drágulás esetén az utas indoklás nélkül elállhat az utazási szerződéstől. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kiutazók elfogadták az akár 8 százalékot meghaladó emeléseket – mondta Bakó Balázs. A szervezett külföldi utazások ára tavaly átlagosan 15-20 százalékkal, idén pedig további 5 százalékkal emelkedett a forint dollárral és euróval szembeni gyengülése, valamint az energia- és üzemanyagárak emelkedése miatt.
Nagyon sokan szeretnének utazni, az utazási kedv ismét olyan jelentős, ha nem jelentősebb, mint a pandémia előtti időszakban – mondta a Bank360.hu-nak a csoportos körutazásokra specializálódott Fehérvár Travel Kft.-t képviselő Ribi András. „Az áprilistól októberig induló utazásainkat a február közepén megjelenő katalógusunkban hirdetjük meg, ezek 65-70 százalékát az első hónapban, az úgynevezett first minute időszakban lefoglalják az utasaink az elmúlt húsz év tapasztalata szerint. Idén azonban ez az arány még magasabb volt – függetlenül attól, hogy a forint gyengülése, az üzemanyagárak növekedése és a világszerte tapasztalható turisztikai boom miatt átlagosan 20-25 százalékkal nőttek az áraink.”
Nagyon gyorsan megteltek a húsvéti hosszú hétvégére, illetve a tavaszi szünet időszakára meghirdetett útjai is a Fehérvár Travelnek. Ezek döntő többsége 4-8 napos európai buszos és repülős körutazás, de rövidebb Európán túli programokat is terveztek ezekre a napokra (például Marokkóba vagy Jordániába). Róma rendkívül keresett úti cél a húsvéti időszakban. Az egész évet tekintve a legnépszerűbb desztinációk között van az USA, Portugália, Skócia és Spanyolország, de sokan érdeklődnek észak-európai, svájci vagy éppen olaszországi utazásaink iránt is - közölte Ribi András. A foglaltsági adatok tükrében erős évre számít a székesfehérvári székhelyű utazási iroda. Amennyiben nem történik semmilyen rendkívüli esemény, amely az utazást vagy az utazási kedvet negatívan befolyásolja, akkor idén sem kell egyetlen csoportot sem visszamondanunk a minimális létszám hiánya miatt - tette hozzá a szakember.
Az év elején és húsvét környékén is népszerű célpont Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek a magyar utazók körében. A foglalásokat tekintve továbbra is népszerű Törökország, Tunézia és Horvátország, és idén mintegy 50 százalékkal nőtt az érdeklődés Görögország iránt – közölte Hajducsi Tamás, a charteres nyaralásokat szervező Kartago Tours Zrt. marketing vezetője. A nyári utak nagy részét előfoglalásban, március végéig értékesítik, ilyenkor zömmel azok foglalnak, akiknek fix a szabadsága és viszonylag árérzékenyek. A nagyon árérzékenyek közé azok tartoznak, akik last minute kedvezményre várva az utolsó pillanatban foglalnak. A legkevésbé árérzékenyek azok a jómódúak, akik téli időszakban melegebb vidékekre utaznak, és csak az utazás előtt egy-két héttel foglalnak.
Az európai egyéni és csoportos, autóbuszos vagy repülőgépes utazással szervezett városlátogatások egyaránt népszerűek (például Szlovákiába, Szlovéniába, Spanyolországba, Olaszországba), kedveltek a kulturális körutazások az amerikai kontinensre, a Közel-Keletre (köztük Dubai, Izrael, Jordánia) és a Távol-Keletre is (Thaiföld, Malajzia) - osztotta meg tapasztalatait Bakó Gábor. Növekszik a magyarok érdeklődése a leggyakrabban 8 napos, 7 éjszakás tengeri (földközi- és karib-tengeri, de akár közel- vagy távol-keleti) hajóutak iránt, és nem csak télen népszerű helyszín Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok és Tunézia.
Az utaztatók tapasztalatai szerint a külföldön pihenni és nyaralni vágyók a járvány után mind többen választják - az egyéni szervezés helyett - a kiszámíthatóbb és biztonságosabb utazási irodai szervezést.
Az IBUSZ március végéig meghosszabbította a kedvezményes árakat biztosító előfoglalási időszakot, amelyet most árfolyam- és árgaranciával hirdettek meg. Annak, aki 40 százalékos előleget fizet az előfoglalási akció keretében, garantálják, hogy nem emelkedik az utazás díja. Az előfoglalók 90 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. „Az utazók tudatosabbak lettek, ha euróban meghatározott árakat látnak, tudják, hogy ki vannak szolgáltatva az árfolyamváltozásnak. Azt is tudhatják már, hogy milyen rejtett költségei lehetnek a fapados repülőjegy-foglalásnak és a szálláshely-közvetítő portálok foglalásainak. Ezért is nőtt a bizalom az utazási irodák és utazási csomagjaik iránt” – tette hozzá a marketingvezető.
Az IBUSZ ugyanakkor óvatosan tervez az idei évre, a turisztikai ágazatot nagyon megviselte a járvány, és ez az a terület, amely minden változást megérez, legyen az politikai, háború, kerozin-áremelés vagy természeti katasztrófa.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok tavaly 18 millió alkalommal utaztak külföldre, 36 százalékkal többször, mint 2021-ben. A tartózkodási idő 60 százalékkal, 52,4 millió napra nőtt. A növekedést elsősorban a többnapos, szabadidős utazások eredményezték. (Ilyen több napos utazásra 7,2 millió alkalommal mentek a magyarok, szemben a 2021-es 4,3 millióval.) Aki több napra ment, átlagosan 5,8 napig volt kint. (A járvány előtti évhez, 2019-hez viszonyítva azonban még 28 százalékkal elmaradt a kiutazások száma a KSH statisztikája szerint, akkor 24,9 millió alkalmat regisztráltak).
Az utazó magyarok nagyon sokat költöttek 2022-ben külföldön: 1075 milliárd forintot, ami duplája volt az előző évi kiadásoknak. Az összeg mintegy harmada szálláshelyre és vendéglátó-szolgáltatásokra ment el. (2021-ben 512 milliárdot, 2020-ban 404 milliárdot, 2019-ben pedig 970 milliárd forintot költöttek el a magyarok külföldön. Nominálisan a 2022-es költés volt eddig a legnagyobb összeg a KSH adataiban) A legtöbbször Ausztriába, Szlovákiába és Szerbiába utaztak tavaly a magyarok.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
