A Gazdasági Versenyhivatal lezárta gyorsított ágazati vizsgálatát a hazai online szállásközvetítési- és szálláspiacon. A nemzeti versenyhatóság jelentéstervezetében több javaslatot fogalmazott meg: többek között megtiltaná az árversenyt akadályozó szerződési gyakorlatokat, illetve javítana a szállásadók helyzetén a nyárihoz hasonló, tömeges piaci problémák hatékony kezelésében. Az érintett piaci szereplőknek 30 napjuk van a tervezet véleményezésére.
A Gazdasági Versenyhivatal augusztus végén indított gyorsított ágazati vizsgálatot az online szálláshelyfoglalás és a szálláshely-szolgáltatás hazai piacán. A vizsgálat megindítását nagyszámú piaci panasz előzte meg a legmeghatározóbb nemzetközi szálláshely-közvetítő – a Booking.com – hazai szállásadó partnereitől. A GVH vizsgálata a szállásadók által jelzett probléma alapos – többek között rajtaütésekkel történő – feltérképezése mellett kitért többek között az érintett piacok koronavírus-járványt követő versenyfolyamatainak, illetve a szállásközvetítők azon szerződési feltételeinek és gyakorlatának részletes elemzésére is, amelyek hatással lehetnek a szálláshelyek közötti versenyre.
A turisztikai szektor a magyar nemzetgazdaság egyik húzóágazata: a hazai GDP több mint egytizedét produkálja, mintegy 400 ezer embernek adva munkát. A kiemelt gazdasági jelentőségű ágazat versenyének, illetve a hazai szereplők versenyképességének fenntartása és élénkítése érdekében a GVH több jogalkotási javaslatot fogalmazott meg jelentéstervezetében.
A GVH – nemzetközi példákat követve – azt javasolja a jogalkotónak, hogy az online szálláshely-közvetítés szereplői számára tiltsa meg az úgynevezett árparitás-rendelkezések alkalmazását. Az árparitás-kikötések lényege, hogy a szállásadóknak – ha szeretnének megjelenni egy szállásközvetítő platformon – vállalniuk kell az oldal üzemeltetője felé, hogy az online felületen megadott áraiknál olcsóbban a saját honlapjukon, vagy más szállásközvetítő felületeken sem értékesítik a szobáikat.
Ez azonban a GVH elemzése alapján gátolja a különböző értékesítési csatornák hatékonysági versenyét, illetve a szállásközvetítők közötti jutalék-versenyt, vagyis végső soron magasabb szállásárakat eredményezhet a fogyasztók számára. A versenyhatóság ezért – hasonlóan több uniós országhoz, mint például Franciaországhoz, Ausztriához, Olaszországhoz és Belgiumhoz – ezen (eddigi joggyakorlat szerint bizonyos részben megengedett) megállapodások teljes jogszabályi tiltását javasolja.
A nemzeti versenyhatóság emellett azt javasolja a szállásközvetítőknek, hogy tegyék átláthatóvá a platformjaikon a keresési találatok rangsorolásának szempontjait. A szolgáltatók ugyanis gyakran előbbre sorolják azokat a szállásadókat, amelyek magasabb jutalékot fizetnek részükre – ezt azonban nem mindig adják érthető, észlelhető módon a fogyasztók tudomására. Emiatt éppen azok a szálláshelyek kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe (a találati lista végére), akik az alacsonyabb jutalékszint miatt alacsonyabb árakat ajánlanának a fogyasztóknak. A rangsorolással kapcsolatos információk érthető, egyértelmű, átlátható megjelenítése tudatosabb fogyasztói döntéseket eredményezhet, amely serkenti a szálláshelyek közötti versenyt.
A versenyhatóság javaslattal élt a nyári, nagy számú hazai szálláshelyet érintő fizetési probléma kapcsán is annak érdekében, hogy a szállásadók a jövőben hatékony panaszrendezési és panaszkezelési megoldásokat találhassanak hasonló helyzetekben. A vizsgálat alapján ugyanis a felek közötti tárgyalási- és szerződéses viszonyok egyenlőtlenek, így a köztük létrejövő megállapodások rendszerint ugyan részletes szabályokat tartalmaznak a szállásadók szerződésszegéseinek kompenzációra, jogkövetkezményeire – azonban nélkülözik mindezeket a platform oldalán történő esetleges mulasztásokkal kapcsolatban.
A versenyhatóság megfontolásra javasolja a nagyobb szálláshely-közvetítők általános szerződési feltételei (és az azokhoz kapcsolódó üzleti gyakorlatok) kereteinek szabályozását a szállásadók számára nyitva álló panaszkezelési mechanizmus, valamint a hibás teljesítések kölcsönös jogkövetkezményeinek tekintetében.
A gyorsított ágazati vizsgálat eredményei alapján készült jelentéstervezetet a GVH nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta a honlapján. A piaci szereplők 30 napig tehetnek észrevételeket a jelentéstervezet tartalmára, illetve javaslataira. A határidőt követően a nemzeti versenyhatóság a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, a beérkezett észrevételek összefoglalását, valamint – ha kérik – az észrevételeket teljes terjedelemében is közzéteszi a honlapján. A gyorsított ágazati vizsgálat jelentéstervezete elérhető a GVH honlapján. (GVH)
Tavaly is Magyarországra érkezett az Európába irányuló kínai működőtőke legnagyobb része – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség a Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies közös jelentése alapján.
A Magyar Nukleáris Társaság közgyűlésén Jákli Gergely elnök-vezérigazgató beszélt a paksi beruházás aktualitásairól.