Guller Zoltán: „itt vagyunk és dolgozni szeretnénk”

2021. 05. 27., 19:00

Elfogadta a kormány a megújult Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely erős és biztos alapot jelent a turizmus újjáépítéséhez – jelentette be Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója.

A dokumentum kidolgozásában részt vevő 49 szakmai szervezet és 5 történelmi egyház képviselői közös nyilatkozatot írtak alá csütörtökön a Várkert Bazárban az összefogásról, együttműködésük megerősítéséről.

Guller Zoltán kiemelte: a stratégia közös gondolkodás és javaslatok eredménye, az adatokra, és az adatok helyes elemzésére épül. A célok nem változtak:

  • évi 20 millió vendég,
  • 50 millió vendégéjszaka, illetve, hogy
  • a turizmus legyen ismét a magyar gazdaság húzóágazata, és
  • 2030-ig Magyarország legyen Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja.

A vezérigazgató felidézte: az elmúlt bő egy évben soha nem látott nehézségekkel kellett szembenéznie a szektornak és a benne dolgozóknak az egyik pillanatról a másikra. Minden nehézség ellenére azonban „itt vagyunk, és dolgozni szeretnénk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem gazdasági mentőcsomagot vagy jogszabályokat szeretnének készíteni, hanem vendéget fogadni.

A sajtótájékoztatón a dokumentum legfontosabb irányvonalai között a digitalizációt, az adatvezérelt ágazatirányítás kiteljesítését, az ágazat további fehérítését, a fogyasztói szempontú marketing és értékesítés megvalósítását, a szakmai képzések és az oktatás fejlesztését emelték ki. A stratégiában külön fejezetben jelenik meg a vendéglátás, az egészségturizmus, az üzleti és konferenciaturizmus és a vallási turizmus.

A stratégia fő üzenete, hogy a turizmus és a vendéglátás nem csak foglalkozás, hanem hivatás. Az a közös cél, hogy a szektor képviselői másoknak is átadjanak abból az élményből, amelyet Magyarország jelent számukra, és azért dolgoznak, hogy megoszthassák az ország iránti szeretetet - hangzott el a sajtótájékoztatón. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS