Görögország Horvátországot is megelőzte a magyar nyaralóknál

2024. 03. 20., 10:10

A hatalmasat növekvő Görögország lett a magyarok tengerparti kedvence, másfélszer annyi időt töltöttünk el ott, mint Horvátországban. A legtöbb pénzt Ausztriában költöttük el. A kimondottan bevásárlási céllal külföldre utazók nagyjából 232 milliárd forintnyi összeget hagyhattak a határon túli kasszákban – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

A koronavírus-járványt követően 2023-ra pörögtek fel igazán a magyarok külföldi utazásai: a KSH frissített adatai szerint 2023-ban többször, több napot utaztunk és sokkal többet költöttünk külföldön, mint 2022-ben. Az utazások száma 17 százalékkal (21,1 millióra), a kint tartózkodási idő 25 százalékkal (65,9 millió napra), az utazásokon elköltött összeg pedig 47 százalékkal (1585 milliárd forintra) nőtt egy év alatt.

Az utak száma még nem éri el a 2019-es turisztikai rekordév 24,8 millióját, de a költés már több mint másfélszeres, ami a forint azóta bekövetkezett árfolyamromlásával és a külföldön is jelentős inflációval, a szolgáltatások árának emelkedésével magyarázható a Bank360.hu elemzői szerint.

Ausztriába szinte hazajártunk

A magyarok kedvenc célország tavaly is Ausztria volt: 7,2 millió utat és 11,1 millió ott töltött napot regisztrált a KSH. Ez 14, illetve 11 százalékos növekedés az előző évhez képest. A nyugati szomszédunknál elköltött összeg viszont 41 százalékkal ugrott egy év alatt, 268 milliárd forintra. Ausztria után a legtöbbször Szlovákiába, Romániába és Horvátországba utaztunk, de a legtöbb időt Ausztriát követően Németországban, Szlovákiában és Görögországban töltöttük el.

A magyarok külföldi turisztikai célpontjai közül tavaly Görögország robbantott: az utazások száma 69 százalékkal, az ott tartózkodási idő 70 százalékkal, a költés pedig 85 százalékkal haladta meg az előző évit. Ehhez képest az olaszországi utak száma csak 6 százalékkal, a kint tartózkodási idő pedig 1 százalékkal haladta meg az előző évit. A horvátországi kiutazások ugyan nőttek 16 százalékkal, de a kint töltött idő 5 százalékkal kevesebb volt, mint 2022-ben.

A nagy tengerparti kedvencek közül tehát hiába utaztak messze a legtöbbet Horvátországba a magyarok, a kint töltött időben és pénzben hatalmasat vert rá Görögország. Jelentős bővülést ért el az Ibériai-félsziget két országa, Spanyolország és Portugália is, de a dinamika elmaradt Görögországétól. A magyarok harmadával többször utaztak és 42 százalékkal több napot töltöttek el a két országban, mint egy évvel korábban.


Hosszabb lett a nyaralás, egy napra főleg vásárolni megyünk

Többnapos külföldi utazásra egymillióval többször mentünk tavaly, mint 2022-ben, 8,1 millió alkalommal. Ezek átlagos hossza az előző évi 5,8 napról 2023-ban 6,5 napra nőtt. (Utoljára 2014-ben érte el a 6,6 napot az utazások átlagos tartózkodási ideje.) A többnapos utazásokon 1262 milliárd forintot költöttünk el.

Az egynapos utazások összes kiadása meghaladta a 322 milliárd forintot - ebből 221 milliárdot kimondottan a bevásárlási célú utakon költöttük el. Az összes egynapos út mintegy 36 százalékának, 4,6 millió kiutazásnak a célja vásárlás volt. (Az ilyen célú többnapos utazások költésére csak bizonytalan becslést közölt a KSH, 11 milliárd forintot. Ezzel együtt összesen 232 milliárd forintot hagyhattak a bevásárlóturista magyarok külföldi kasszákban.)

Minden második többnapos utazást a szabadidő eltöltése, a szórakozás vagy az egészségmegőrzés motiválta. Ezekre több mint 800 milliárdot fordítottunk. Üzleti vagy konferencia célú, egy- és többnapos utakon összesen mintegy 185 milliárdot, rokon és baráti látogatások alkalmával 165 milliárdot költöttünk. A KSH becslése szerint 34 milliárd mehetett el egyéb magán utakra, amelyek célja tanulás, gyógykezelés, vadászat vagy vallással kapcsolatos időtöltés volt.

Az előzetes statisztikai adatok alapján az összes kiadás harmada szállásra és vendéglátóipari szolgáltatásokra ment el. Nagyjából 9-9 százaléka üzemanyagra, élelmiszerre és tartós, értékes fogyasztási cikkekre, 25 százaléka egyéb árucikkek vásárlására. Turisztikai, kulturális és sport szolgáltatásokra 7 százaléka jutott, és hasonló nagyságrendben költöttünk egyéb szolgáltatásokra (amiben benne van az utasbiztosítás, egészségügy, tanulás és közlekedés is).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS