Folytatódik a kampány a Balaton turizmusáért

2020. 09. 09., 14:30

A következő uniós pályázati ciklusban fókuszba kerülhet a fürdők fejlesztése, az energiafelhasználástól a hatékonyság és a szolgáltatások színvonalának növeléséig – mondta a Magyar Fürdőszövetség debreceni közgyűlésén Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató-helyettese.

A szakember emlékeztetett arra, hogy rendkívüli helyzetben van a hazai turizmus. Mint felidézte, tavasszal 60 nap alatt teljesen padlóra került az ágazat, nyáron jött egy viszonylag jó időszak, most pedig újra egy nehezebb szakasz következik.

Tavaly a turizmus 13,5 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, és az ágazat 400 ezer főt foglalkoztatott. A 12 legjelentősebb hazai fürdőtelepülés közel 7 millió vendégéjszakát ért el, ami az országos összes forgalom ötödét adta. A fürdők árbevétele elérte tavaly a 70 milliárd forintot, a foglalkoztatottak száma 16-18 ezer fő volt – írja a turizmus.com.

„A csúcsév számai ma ismét egy célkitűzést jelentenek, azon dolgozunk, hogy ezeket az adatokat újra elérjük. Ugyanakkor a belföldi turizmus nyári fellendülése alapján bízni lehet a pozitív folytatásban” – hangsúlyozta Könnyid László.

Számos turisztikai fejlesztés zajlott és zajlik országszerte, strandok, csúszdák, Tourinform-pontok újultak meg, a Kisfaludy program keretében 14 ezer magánszálláshely fejlesztése történik most.

Augusztusban a belföldi turistaforgalom rekordot döntött, összesen 1,4 millió magyar szállt meg a hazai szálláshelyeken, ami 15 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor.

A sikeres nyári és most is zajló Balaton-kampány után hamarosan indul egy intenzívebb belföldi kampány, amely a belföldi pihenésre, ezen belül a fürdőélményekre hívja fel a figyelmet.

(Fotó: Szerdahelyi Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS