Ezek most a legdrágább szálláshelyek Magyarországon

2022. 07. 08., 11:23

Az idén nyáron a legkeresettebb úti célok közül Hévízen és Balatonfüreden kell a legtöbbet fizetni átlagosan egy éjszakáért a járvány előtti, 2019-es szinthez képest – derült ki a Szallas.hu szállásfoglaló oldal legfrissebb online kutatásából.

A portálon leadott foglalások alapján rangsorolt legnépszerűbb hazai úti célok élén Siófok, Hajdúszoboszló, Eger, Balatonfüred és Budapest áll, majd Gyula, Hévíz, Szeged, Zalakaros és Pécs következik.

A felsorolt települések közül Zalakaroson (+36,35 százalék), Gyulán (+34,61 százalék), Budapesten (+34,26 százalék) és Hévízen (+33,7 százalék) a legnagyobb az árkülönbség az idén egy főre eső éjszakánkénti díj és a 2019. évi szint között.

Bár Hévíz (14 449 forint) után Balatonfüreden a legdrágább egy éjszaka egy főnek, 14 444 forint, ez 2019-hez képest 6,8 százalékos emelés, ami rekordalacsony a mezőnyhöz képest. Mellette Hajdúszoboszló drágult csupán 13,8 százalékkal 2019-hez viszonyítva, a többieknél 22-35 százalékos a változás a pandémia előtti nyár áraival összevetve.

2020-hoz képest jellemzően átlagosan maximum 15,4 százalékkal nőttek a vendégéjszaka árak egy fő részére a legnépszerűbb településeken. Az idei nyár top tíz belföldi úti céljai közül a szállástípusokat összevonva Egerben például fél százalékkal csökkent az egy főre jutó éjszakánkénti átlagár tavalyhoz képest. Hajdúszoboszlón 1 százalékos a növekedés, Balatonfüreden 2,2 százalékos, Siófokon 3,9 százalékos.

Pécsett már átlagosan 8,6 százalékos az emelkedés, Szegeden 10,7 százalékkal, Budapesten 13,1 százalékkal kerül többe idén egy éjszaka egy fő számára - mondta Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője a közleményben. Hozzátette: a legnagyobb emelkedés Gyula (+15,2 százalék), Zalakaros (+15,11 százalék) és Hévíz (14,2 százalék) esetén tapasztalható.

A Szallas.hu adatai szerint országosan 2018 óta az évenkénti áremelés átlaga 10,5 százalék volt. Így az idei átlagos növekedés a számok alapján közel trendszerű.

Idén nyáron minden 3. foglalás a Balaton térségébe szól a Szallas.hu statisztikái szerint, bár nincs még teltház. Itt az átlagos éjszakánkénti ár egy fő részére idén 10 799 forint, ami 3,5 százalékos növekedés tavalyhoz képest, 2019-hez viszonyítva pedig 29,3 százalékos drágulást jelez.

A Tisza-tó térsége a Szallas.hu nyári foglalásainak 2,5 százalékát teszik ki, itt Tiszafüred, Poroszló, Abádszalók, Kisköre és Sarud szállásai a legkelendőbbek. A Tisza-tónál tavalyhoz képest átlagosan 5,6 százalékkal kell többet fizetni egy főnek egy éjszakáért, 2019-hez viszonyítva viszont 55,1 százalékos a drágulás.

A Fertő-tó környékén Sopron messze a legnépszerűbb. A térségbe leadott foglalások a Szallas.hu nyári foglalásainak 1,5 százalékát jelentik. A Fertő-tónál 8,21 százalékkal fizet többet egy vendég egy éjszakáért tavalyhoz viszonyítva, 2019-hez képest pedig 32,6 százalékos az áremelkedés.

A Szallas.hu nyári foglalásainak 1,2 százaléka a Velencei-tó környékére szól. Velence és Gárdony szálláshelyei a legkeresettebbek. Bár a térségben tavalyhoz képest 3,29 százalékkal kevesebbet fizet egy vendég egy éjszakáért, 2019-hez viszonyítva ez így is 19 százalékos emelkedés - derül ki az elemzésből. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS