Ezek most a legdrágább szálláshelyek Magyarországon

2022. 07. 08., 11:23

Az idén nyáron a legkeresettebb úti célok közül Hévízen és Balatonfüreden kell a legtöbbet fizetni átlagosan egy éjszakáért a járvány előtti, 2019-es szinthez képest – derült ki a Szallas.hu szállásfoglaló oldal legfrissebb online kutatásából.

A portálon leadott foglalások alapján rangsorolt legnépszerűbb hazai úti célok élén Siófok, Hajdúszoboszló, Eger, Balatonfüred és Budapest áll, majd Gyula, Hévíz, Szeged, Zalakaros és Pécs következik.

A felsorolt települések közül Zalakaroson (+36,35 százalék), Gyulán (+34,61 százalék), Budapesten (+34,26 százalék) és Hévízen (+33,7 százalék) a legnagyobb az árkülönbség az idén egy főre eső éjszakánkénti díj és a 2019. évi szint között.

Bár Hévíz (14 449 forint) után Balatonfüreden a legdrágább egy éjszaka egy főnek, 14 444 forint, ez 2019-hez képest 6,8 százalékos emelés, ami rekordalacsony a mezőnyhöz képest. Mellette Hajdúszoboszló drágult csupán 13,8 százalékkal 2019-hez viszonyítva, a többieknél 22-35 százalékos a változás a pandémia előtti nyár áraival összevetve.

2020-hoz képest jellemzően átlagosan maximum 15,4 százalékkal nőttek a vendégéjszaka árak egy fő részére a legnépszerűbb településeken. Az idei nyár top tíz belföldi úti céljai közül a szállástípusokat összevonva Egerben például fél százalékkal csökkent az egy főre jutó éjszakánkénti átlagár tavalyhoz képest. Hajdúszoboszlón 1 százalékos a növekedés, Balatonfüreden 2,2 százalékos, Siófokon 3,9 százalékos.

Pécsett már átlagosan 8,6 százalékos az emelkedés, Szegeden 10,7 százalékkal, Budapesten 13,1 százalékkal kerül többe idén egy éjszaka egy fő számára - mondta Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője a közleményben. Hozzátette: a legnagyobb emelkedés Gyula (+15,2 százalék), Zalakaros (+15,11 százalék) és Hévíz (14,2 százalék) esetén tapasztalható.

A Szallas.hu adatai szerint országosan 2018 óta az évenkénti áremelés átlaga 10,5 százalék volt. Így az idei átlagos növekedés a számok alapján közel trendszerű.

Idén nyáron minden 3. foglalás a Balaton térségébe szól a Szallas.hu statisztikái szerint, bár nincs még teltház. Itt az átlagos éjszakánkénti ár egy fő részére idén 10 799 forint, ami 3,5 százalékos növekedés tavalyhoz képest, 2019-hez viszonyítva pedig 29,3 százalékos drágulást jelez.

A Tisza-tó térsége a Szallas.hu nyári foglalásainak 2,5 százalékát teszik ki, itt Tiszafüred, Poroszló, Abádszalók, Kisköre és Sarud szállásai a legkelendőbbek. A Tisza-tónál tavalyhoz képest átlagosan 5,6 százalékkal kell többet fizetni egy főnek egy éjszakáért, 2019-hez viszonyítva viszont 55,1 százalékos a drágulás.

A Fertő-tó környékén Sopron messze a legnépszerűbb. A térségbe leadott foglalások a Szallas.hu nyári foglalásainak 1,5 százalékát jelentik. A Fertő-tónál 8,21 százalékkal fizet többet egy vendég egy éjszakáért tavalyhoz viszonyítva, 2019-hez képest pedig 32,6 százalékos az áremelkedés.

A Szallas.hu nyári foglalásainak 1,2 százaléka a Velencei-tó környékére szól. Velence és Gárdony szálláshelyei a legkeresettebbek. Bár a térségben tavalyhoz képest 3,29 százalékkal kevesebbet fizet egy vendég egy éjszakáért, 2019-hez viszonyítva ez így is 19 százalékos emelkedés - derül ki az elemzésből. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS