Egyre népszerűbbek a kempingek és a közösségi szálláshelyek

2024. 03. 04., 19:10

Kempingezni legnagyobb számban a németek és a lengyelek érkeznek Magyarországra, a közösségi szálláshelyeket pedig leginkább a 35 évnél fiatalabbak használják – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) hétfőn.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint ugrásszerűen megnőtt mind a kempingek, mind a közösségi szálláshelyek forgalma az elmúlt években – előbbinél 70 százalékos, utóbbinál 140 százalékos bővülés tapasztalható.

Az NTAK adatai alapján nemcsak a magas kategóriájú szállodák száma gyarapodott 2023-ban 2020-hoz képest, hanem a kempingeké és a közösségi szálláshelyeké is.

A színvonalas mobilházaktól a sátorhelyekig változatos lehetőségek közül válogathatnak a hazai kempingekbe látogatók.

A 2023-ban üzemelő több mint 270 kemping közül a legtöbbet a Balatonnál és a fürdővárosokban vehettek igénybe a vendégek.

Míg 2020-ban 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek az utazók kempingekben, ez a szám 2023-ban már meghaladta az 1,9 milliót, ami 70 százalékos növekedést jelent. Ezeknek a szálláshelyeknek a forgalmát 52 százalékban külföldi turisták adták, melyek több mint fele német és lengyel turista volt.

A szálláshelyek országos átlagához képest a tartózkodási idő is hosszabb a kempingekben, ahol tavaly átlagosan három éjszakát töltöttek el a vendégek.

A közösségi szálláshelyek száma az elmúlt három évben 327-ről 399-re gyarapodott. Közülük a legtöbb Budapesten és a Balatonnál üzemel, de szép számban megtalálhatóak a Mátra-Bükk, valamint Tokaj és Nyíregyháza térségében is.

Az MTÜ közlése szerint a közösségi szálláshelyeken a kempingekénél is dinamikusabban nőtt a forgalom, 2020 és 2023 között csaknem a két és félszeresére emelkedett és az utazók tavaly már 2,7 millió vendégéjszakát töltöttek ilyen szálláshelyeken.

A főváros leginkább külföldiek által kedvelt közösségi szálláshelyein több mint 1,2 millió éjszakát töltöttek tavaly a vendégek. Emellett kiemelkedik az Erzsébet-tábornak is helyet adó Zánka, amely a Balatoni térségben e szálláshelytípusban eltöltött vendégéjszakák számának több mint felét adja.

Az adatokból az is látszik, hogy a közösségi szálláshelyeket igénybe vevők több mint 70 százaléka 35 évnél fiatalabb, 30 százalékuk pedig 18 év alatti volt.

A külföldi és belföldi turisták aránya országos viszonylatban ennél a szálláshely típusnál is szinte kiegyenlített. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS