Egyre népszerűbbek a kempingek és a közösségi szálláshelyek

2024. 03. 04., 19:10

Kempingezni legnagyobb számban a németek és a lengyelek érkeznek Magyarországra, a közösségi szálláshelyeket pedig leginkább a 35 évnél fiatalabbak használják – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) hétfőn.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint ugrásszerűen megnőtt mind a kempingek, mind a közösségi szálláshelyek forgalma az elmúlt években – előbbinél 70 százalékos, utóbbinál 140 százalékos bővülés tapasztalható.

Az NTAK adatai alapján nemcsak a magas kategóriájú szállodák száma gyarapodott 2023-ban 2020-hoz képest, hanem a kempingeké és a közösségi szálláshelyeké is.

A színvonalas mobilházaktól a sátorhelyekig változatos lehetőségek közül válogathatnak a hazai kempingekbe látogatók.

A 2023-ban üzemelő több mint 270 kemping közül a legtöbbet a Balatonnál és a fürdővárosokban vehettek igénybe a vendégek.

Míg 2020-ban 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek az utazók kempingekben, ez a szám 2023-ban már meghaladta az 1,9 milliót, ami 70 százalékos növekedést jelent. Ezeknek a szálláshelyeknek a forgalmát 52 százalékban külföldi turisták adták, melyek több mint fele német és lengyel turista volt.

A szálláshelyek országos átlagához képest a tartózkodási idő is hosszabb a kempingekben, ahol tavaly átlagosan három éjszakát töltöttek el a vendégek.

A közösségi szálláshelyek száma az elmúlt három évben 327-ről 399-re gyarapodott. Közülük a legtöbb Budapesten és a Balatonnál üzemel, de szép számban megtalálhatóak a Mátra-Bükk, valamint Tokaj és Nyíregyháza térségében is.

Az MTÜ közlése szerint a közösségi szálláshelyeken a kempingekénél is dinamikusabban nőtt a forgalom, 2020 és 2023 között csaknem a két és félszeresére emelkedett és az utazók tavaly már 2,7 millió vendégéjszakát töltöttek ilyen szálláshelyeken.

A főváros leginkább külföldiek által kedvelt közösségi szálláshelyein több mint 1,2 millió éjszakát töltöttek tavaly a vendégek. Emellett kiemelkedik az Erzsébet-tábornak is helyet adó Zánka, amely a Balatoni térségben e szálláshelytípusban eltöltött vendégéjszakák számának több mint felét adja.

Az adatokból az is látszik, hogy a közösségi szálláshelyeket igénybe vevők több mint 70 százaléka 35 évnél fiatalabb, 30 százalékuk pedig 18 év alatti volt.

A külföldi és belföldi turisták aránya országos viszonylatban ennél a szálláshely típusnál is szinte kiegyenlített. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS