Egyre népszerűbbek a kempingek és a közösségi szálláshelyek

2024. 03. 04., 19:10

Kempingezni legnagyobb számban a németek és a lengyelek érkeznek Magyarországra, a közösségi szálláshelyeket pedig leginkább a 35 évnél fiatalabbak használják – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) hétfőn.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint ugrásszerűen megnőtt mind a kempingek, mind a közösségi szálláshelyek forgalma az elmúlt években – előbbinél 70 százalékos, utóbbinál 140 százalékos bővülés tapasztalható.

Az NTAK adatai alapján nemcsak a magas kategóriájú szállodák száma gyarapodott 2023-ban 2020-hoz képest, hanem a kempingeké és a közösségi szálláshelyeké is.

A színvonalas mobilházaktól a sátorhelyekig változatos lehetőségek közül válogathatnak a hazai kempingekbe látogatók.

A 2023-ban üzemelő több mint 270 kemping közül a legtöbbet a Balatonnál és a fürdővárosokban vehettek igénybe a vendégek.

Míg 2020-ban 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek az utazók kempingekben, ez a szám 2023-ban már meghaladta az 1,9 milliót, ami 70 százalékos növekedést jelent. Ezeknek a szálláshelyeknek a forgalmát 52 százalékban külföldi turisták adták, melyek több mint fele német és lengyel turista volt.

A szálláshelyek országos átlagához képest a tartózkodási idő is hosszabb a kempingekben, ahol tavaly átlagosan három éjszakát töltöttek el a vendégek.

A közösségi szálláshelyek száma az elmúlt három évben 327-ről 399-re gyarapodott. Közülük a legtöbb Budapesten és a Balatonnál üzemel, de szép számban megtalálhatóak a Mátra-Bükk, valamint Tokaj és Nyíregyháza térségében is.

Az MTÜ közlése szerint a közösségi szálláshelyeken a kempingekénél is dinamikusabban nőtt a forgalom, 2020 és 2023 között csaknem a két és félszeresére emelkedett és az utazók tavaly már 2,7 millió vendégéjszakát töltöttek ilyen szálláshelyeken.

A főváros leginkább külföldiek által kedvelt közösségi szálláshelyein több mint 1,2 millió éjszakát töltöttek tavaly a vendégek. Emellett kiemelkedik az Erzsébet-tábornak is helyet adó Zánka, amely a Balatoni térségben e szálláshelytípusban eltöltött vendégéjszakák számának több mint felét adja.

Az adatokból az is látszik, hogy a közösségi szálláshelyeket igénybe vevők több mint 70 százaléka 35 évnél fiatalabb, 30 százalékuk pedig 18 év alatti volt.

A külföldi és belföldi turisták aránya országos viszonylatban ennél a szálláshely típusnál is szinte kiegyenlített. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.
2025-05-29 18:40:00
Több beszámoló, kevesebb működő cég – ez az ellentmondásos tendencia jellemezte az elmúlt évek májusi zárását. A kata-változás utórezgései még érződtek 2024-ben, de jövőre már inkább a cégszámfogyás nyomai lesznek hangsúlyosak. Az OPTEN összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS