Bár a hatósági korlátozást feloldották, a hazai szállodákat még hosszú hónapokig sújtani fogják a koronavírus-járvány következményei. A szezonhoz képest rendkívül alacsony foglaltsági szint, a külföldi vendégkör szinte teljes hiánya mellett a járulékfizetési és bértámogatási programok kifutása a nyitás ellenére újabb komoly kihívás elé állítja szektort, amely éves szinten a foglaltság 40-45 százalékos visszaesésével számolhat.
A szállodai korlátozások feloldása gyakorlatilag a turisztikai főszezon kezdetén érte a hotelipart. Tekintettel arra, hogy – különösen a vidéki szállodák esetében – a nyári időszakban termelődik meg az éves eredmény túlnyomó része, a szálláshelyek zöme, ha teheti, azonnal újraindítja szolgáltatásait. Egyes szállodaláncok esetében előfordul, hogy nem minden egység nyit azonnal, ezekben általában – kapva az átmenetileg visszaeső kihasználtság kínálta alkalmon és esetenként a megnyert Kisfaludy támogatásoknak köszönhetően – felújítást végeznek a tulajdonosok.
„Az idei nyári szezonnak teljes bizonytalanságban futnak neki a szálláshelyek – mutat rá Németh Richárd, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan üzletágának ügyvezető partnere. – Miközben júniusra országszerte igen gyenge előfoglalási számokat láthatunk, július és augusztus teljesen előrejelezhetetlen: a vendégek ugyanis idén jellemzően csupán az indulás előtti utolsó napokban hoznak döntést utazásaikról.”
Júniusban a vidéki szállodák 20-50 százalékos foglaltsága várható, 50-60 százalék fölé júliusban és augusztusban is elsősorban a balatonparti, más tóparti, termál régiókban, illetve nagyobb vidéki városokban található szállodák lesznek képesek feltornászni ezt az értéket. Budapesten még rosszabb a helyzet, hiszen míg a vidéki szállodák vendégköre dominánsan magyar, addig a budapesti szállodák esetében az elmúlt évtizedben rendre 85 százalék felett volt a külföldiek aránya. Budapesten a kereskedelmi szálláshelyek töredéke van nyitva, jellemzően alacsony, lassan épülő foglaltsági előrejelzésekkel.
Noha a fővárosba az EU országaiból érkeznek már vendégek, az újraépülés a nemzetközi légiközlekedés helyreállásáig, vagyis még hosszú hónapokig váratni fog magára.
Budapestre az STR globális szállodaipari adatszolgáltató előrejelzése a 2020-as év egészére a kereslet több mint 40 százalékos, míg a foglaltság közel 45 százalékos visszaesésével számol. Az átlagár mértéke eközben mintegy 20 százalékkal csökkenhet majd. Ezzel egyidejűleg a szállodaépítési és -átadási láz is jelentősen lanyhul majd a fővárosban: a korábbi évi 4-5 százalékos szobakínálati növekedést 2-3 százalékos, majd 2022-től, a folyó projektek kifutásával és újak késleltetett megvalósulásával ennél is alacsonyabb növekedési ráta követheti.
A lassuló kapacitásnövekedés egyébként összességében jót tehet a piacnak, hiszen a lassabb keresleti felfutást nem terheli további túlkínálati nyomás, ezáltal súlyosbítva a működő szállodák jövedelmi helyzetét. A szállodafejlesztői-beruházási kedv továbbra is pozitív, ugyanakkor a jelenlegi piaci konszenzus alapján a keresleti–kínálati egyensúly helyreállása leghamarabb 2022-re várható.
A piacon elterjedt megoldási javaslattal, miszerint szállodákat alakítanak át irodaházakká, a BDO szakértője nem ért egyet. Ez csak egy nagyon kényszer szülte, átmeneti és kevésbé megalapozott megoldás, mivel egy szálloda speciális tervezésű mind szolgáltatásaiban, mind pedig alapterületben, konfigurációban, gépészetben, informatikában és összességében nem, vagy csak nagyon korlátosan helyettesíthető termék más kereskedelmi eszközosztályokkal.
Sok esetben pedig bizonyos helyszíneknek vagy épületeknek egyszerűen nincs más fejlesztési alternatívája mint a kereskedelmi szálláshely funkció. Azzal azonban egyetért, hogy ahol lehetséges még a projekt tervezésekor, ott egy koncepció váltás, vagy úgynevezett mixed-use projektté történő alakítás – kellő flexibilitással – hosszabb távon is nyerő stratégia lehet.
Az évente szokásos kockázatok (időjárási bizonytalanság, főszezon rövidsége) mellé idén az elmaradó fesztiválok, az általános makrogazdasági helyzet és a tömegesen kimerített szabadságkeretek hoznak jelentős új bizonytalanságot a rendszerbe.
További tehertétel a járulékfizetési és bértámogatási programok kifutása, ami akár újabb elbocsátási hullámot is okozhat a szektorban. A szállodatulajdonosok a kereslet elmaradását vagy annak a vártnál lassúbb visszaépülését tapasztalva nagyon súlyos likviditási helyzetbe kerülhetnek már hónapokon belül, amelyet a december végén kifutó banki hitel moratórium tovább fog súlyosbítani. Az elmúlt pár hónapban nagyon sok szolgáltató (szálloda, fürdő, étterem) szenvedett jelentős veszteségeket, az újabb megpróbáltatások jelentős részüket sodorhatják egészen a fizetésképtelenség közvetlen határára. (Rendkívül hasznos volna egy erre vonatkozó átfogó ágazati kutatás gyors lefolytatása.)
„Rövid távon sajátos módon az újranyitás is jelentős kockázatokat hordoz, mivel egy szálloda működése során akármennyire kevés vendég van a szállodában, a jelentős fix költségeket (munkaerő, energia, működtetés) állni kell. Így könnyen előfordulhat, hogy átmenetileg a szállodák további üzemi veszteségeket fognak elkönyvelni, ha újranyitási stratégiájuk nem kellően átgondolt és körültekintő” – teszi hozzá a BDO Magyarország szakértője.
A szervezők célja, hogy összehozzák a kenyér szerelmeseit, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, hogy visszaemeljék a köztudatba az igazi kenyérsütés fogalmát, készítésének változatait, eredeti ízeit.
Hazugság, hogy a kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől a paksi bővítésben, a francia Framatome szerepének növelése az irányítástechnikai rendszer szállítására vonatkozik, miután német konzorciumi partnere, a Siemens Energy politikai okok miatt még nem kapott exportengedélyt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.