A turizmusban biztosított adókedvezmények a vállalkozásokat és a családokat egyaránt segítik

2020. 05. 02., 11:00

A koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazatot számos azonnali adóintézkedés segíti. Emellett egymillió munkavállalót érinthet a SZÉP-kártyát érintő kedvezmény, miszerint csaknem megduplázódik az elkölthető keretösszeg és felére csökken a kártyára utalt összeg utáni adóteher. A vendégeknek pedig 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót. Ezen intézkedések a vállalkozások mellett jelentősen segíthetik a magyar családokat a pihenésben és a kikapcsolódásban – tájékoztatott Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium államtitkára kiemelte: a SZÉP-kártyák elkölthető keretösszege csaknem megduplázódik, és felére csökken a kártyára utalt összeg utáni adóteher, ez az intézkedés egymillió munkavállalót érinthet. A közteher csökkenés oka az, hogy a munkáltatónak a 2020. április 22-től június 30-ig tartó időszakban nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után, így a jelenlegi adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken.

Ugyanakkor a 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedik, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő. A vendégeknek emellett 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót, mert azt az állam megfizeti helyettük – tette hozzá Izer Norbert.

Mindezen intézkedések jelentősen segíthetik a magyar családokat a pihenésben és a kikapcsolódásban.

Izer Norbert kitért a koronavírus-járvány elleni védekezés következő, a gazdaságot helyreállító szakaszára is. Megjegyezte: a piac egyik legfrissebb elemzése szerint Magyarországon a megkérdezettek 70,6 százaléka tervezi, hogy utazni fog a koronavírus-járvány elmúltával, így az erre az időszakra szóló adókönnyítések jelentősen növelhetik az ágazati szereplők bevételét.

Emlékeztetett arra, hogy négyhavi járulékot nem kell megfizetniük a turizmusban tevékenykedő cégeknek, ez június végéig 42 milliárd forintot hagy a turizmusban. A Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy 150 ezer turizmusban dolgozó munkavállalót érint a kedvező szabály, amelynek a lényege az, hogy a bérük után csak személyi jövedelemadót, és maximum 7710 forint egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Ezzel a vállalkozásoknak jelentősen olcsóbb lesz a foglalkoztatás költsége és egyúttal a munkavállalók is jól járnak, hiszen a nettó jövedelmük magasabb lesz.

Egy szakmunkás minimálbért kereső szakács után több mint havi 71 ezer forintot hagy a kormány a dolgozónál, illetve az őt foglalkoztatónál – mutatott rá az adóügyi megtakarítás nagyságrendjére egy példán keresztül az államtitkár.

Elmondta, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás alóli mentesítés nemcsak a fizetendő közteher nagyságát, hanem az adminisztrációt is lenullázza. A március és június közti időszakra ugyanis még bevallást sem kell benyújtania a mintegy 15 ezer érintett vállalkozásnak. Az azonnali segítséget nyújtó intézkedések között az államtitkár megemlítette még az egymilliárd forintos összegű turisztikai vis maior keretet is, amelyet a Magyar Turisztikai Ügynökség hozott létre a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére.

Végezetül Izer Norbert kitért az év elején már hatályba lépett áfacsökkentésre is. Emlékeztetett, hogy 2020. január 1-jétől az ágazat régiós versenyképességének növelése érdekében a legalacsonyabb áfát számíthatják fel a turizmusban. Az alacsony áfa akkor bírhat majd kiemelt jelentőséggel, amikor megindul a nemzetközi turizmus is, hiszen a kisebb közteher miatt olcsóbb utakat kínálhatnak a hazai ágazati szereplők, mint a külföldiek. (MTI)

(Fotó: Szerdahelyi Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS