A magyarok többsége, 57 százaléka idén csak maximum négy éjszakás, belföldi kikapcsolódással számol, mindössze 16 százalék tervez hosszabb külföldi nyaralást. Az utazástól nem a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások, hanem a pénzhiány tartja vissza a megkérdezetteket – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. 56 százalék mondta ugyanis, hogy nincs elég pénze a nyaralásra, míg az érvényben lévő korlátozások 25 százalékot tántorítanak el az utazástól, és mindössze 22 százalék tartja ezt korainak és kockázatosnak.
A 30-59 éves magyarok 68 százaléka már nagyon várja, hogy utazásban és szórakozásban bepótolhassa, amit az elmúlt évben a járvány miatt ki kellett hagynia. Leginkább a nők, a budapestiek és a magasabb végzettségűek éreznek így – derült ki a K&H biztos jövő felmérésének első negyedéves adataiból.
A többség, 67 százalék bízik abban, hogy nyár eleje után már nem lesznek belföldi utazási korlátozások. Annak ellenére, hogy ennyien szeretnék bepótolni a vírus miatt kihagyott eseményeket és utazásokat, 52 százalék – főleg a kisebb településen élők és az alacsonyabb végzettségűek – mondta azt, hogy mivel egyébként sem utazik sokat, az utazási korlátozások nem érintették érzékenyen.
Élen a belföldi hosszú hétvégézések
Bár a jelenlegi szabályok értelmében egyelőre csak a koronavírus ellen védettek – védettségi igazolvánnyal rendelkezők – látogathatják a szállodákat, a megkérdezettek 57 százaléka tervez idén belföldi kirándulást vagy maximum 4 éjszakás hosszú hétvégét. Hosszabb belföldi pihenést viszont már csak 36 százalék tart valószínűnek. Budapesten és a megyeszékhelyeken már többen, 46 százalék és 43 százalék számol hosszabb kikapcsolódással, míg kisvárosban és falvakban csak 28 és 34 százalék az arányuk.
A K&H biztos jövő kutatásából az is kiderült, hogy a külföldi kikapcsolódást tervezők aránya ennél jóval alacsonyabb: kevesebb mint 4 éjszakás külföldi utazással 21 százalék, ennél hosszabb vakációzással pedig mindössze 16 százalék számol. Erre egyébként inkább a férfiak nyitottabbak, illetve azok, akik már nagyon várták, hogy utazásban és szórakozásban bepótolhassák mindazt, amit az elmúlt évben a járvány miatt ki kellett hagyniuk.
Az utazási kedv kapcsán Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője hozzátette: „az utasbiztosítások is lassan felébrednek álmukból, és a nyár beálltával valamint az óvatos nyitásnak köszönhetően várhatóan erősödik a szerepük. Kiemelkedő digitális biztosító védjegyünk pedig garanciát jelent azok számára, akik digitális platformjainkon keresztül szeretnék megkötni utasbiztosításukat.”
A hosszabb-rövidebb belföldi utazásokat a megkérdezettek többsége, 72-73 százaléka nyáron tenné meg, és csak mindössze 25-29 százalék halasztaná őszre. A külföldi utazásoknál szintén a nyár a preferált időszak – a válaszadók fele ekkor tervezne –, és többen említették a téli időszakot is, mint a belföldi utak esetében. A külföldi utaknál azonban érezhető a bizonytalanság, a belföldi utakat tervezőknél sokkal többen nem tudják még, hogy mikor mennének.
A kutatás szerint az utazók többsége kettesben a párjával vagy szűkebb családi körben kapcsolódna ki, baráti társasággal 16 százalék tervez közös utazást, tágabb családdal – nagyszülőkkel, unokákkal, rokonokkal – 13 százalék és leginkább a 30-as és a 40-es korosztály menne pihenni, míg egyedül 11 százalék, főleg a férfiak vágnának neki egy útnak.
Anyagi akadályai vannak
Azok, akik nem terveznek hosszabb pihenést, az esetek 56 százalékában a pénzhiányra hivatkoztak, és lényegesen kevesebben vannak (25 százalék), akiket a járványügyi, utazásra vonatkozó korlátozások tartanak vissza. Mindössze 22 százalék tartja korainak és kockázatosnak az utazást, akkor is, ha addig a korlátozásokat fel is oldanák. Utóbbi leginkább a magasabb végzettségűekre és jövedelműekre jellemző. A megkérdezettek 24 százaléka inkább más célra használná fel a megtakarításait, semmint utazásra, 7 százaléknak csak rövidebb utazásra lenne pénze, de inkább egy nagyobb útra gyűjt, míg 15 százaléknak egyszerűen nincs ideje a nyaralásra.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.