2,5 százalékkal nőtt 2023-ban a vendégéjszakák száma

2024. 01. 30., 09:10

2023. decemberben 13 százalékkal, az év egészében 2,5 százalékkal nőtt éves összevetésben a turisztikai szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2023 decemberében a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 1,1 millió vendég 2,7 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 16, a vendégéjszakáké 13 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,3, a külföldivendég-éjszakáké 17 százalékkal emelkedett. 2023-ban a turisztikai szálláshelyeken 2,5 százalékkal több volt a vendégéjszakák száma, mint az előző évben.

2023. decemberben a vendégek száma összességében 16, a vendégéjszakáké 13 százalékkal nőtt a turisztikai szálláshelyeken. A vendégéjszakák 73 százalékát a kereskedelmi szálláshelyek adták, ahol a forgalom 11 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A magán- és egyéb szálláshelyeken 19 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A belföldi vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 8,3 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A vendégek száma 534 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 1,2 millió volt a turisztikai szálláshelyeken; ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 417 ezer vendéget és 919 ezer vendégéjszakát regisztráltak. Utóbbiak 80 százalékát szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 14 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma 7,0 százalékkal nőtt 2022 decemberéhez mérten. A két legnépszerűbb turisztikai térségben2, a Balaton és a Mátra–Bükk turisztikai szálláshelyein a belföldivendég-éjszakák 20, illetve 12 százalékát regisztrálták, Budapest részesedése 16 százalék volt.

A külföldi vendégek száma 22, a vendégéjszakáké 17 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A turisztikai szálláshelyekre érkezett 579 ezer vendég 1,5 millió vendégéjszakát töltött el, amelyek közül 426 ezer vendéget és 1,0 millió vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken regisztráltak. Utóbbiak 85 százalékát szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 14 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött külföldivendég-éjszakák száma 28 százalékkal bővült 2022 decemberéhez mérten. A külföldivendég-éjszakák 76 százalékát Budapest turisztikai szálláshelyein regisztrálták, a legnépszerűbb turisztikai térségek pedig a Balaton, Debrecen és térsége, valamint Bük–Sárvár voltak, 3,2, illetve 3,1 és 3,0 százalékos részesedéssel.

Összesen 19 380 turisztikai szálláshely, ezen belül 2125 kereskedelmi, illetve 17 255 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyek közül 893 szálloda és 925 panzió volt nyitva december egy részében vagy egészében.

A kereskedelmi szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 50,5 milliárd forint volt, ez folyó áron 15 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Széchenyi Pihenőkártyával folyó áron 17 százalékkal többet, 2,4 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a kereskedelmi szálláshelyeken az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

2023 egészében a turisztikai szálláshelyeken az egy évvel korábbihoz képest 2,5 százalékkal több, közel 41 millió vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégek 5,1 százalékkal kevesebb, a külföldiek 12 százalékkal több (21,4 millió, illetve 19,5 millió) vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS