42 milliárdos magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban

2021. 06. 01., 15:15

Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.

Két hónapja kötöttek stratégiai együttműködési megállapodást Üzbegisztánnal. Szijjártó Péter szavai szerint azóta felgyorsultak az események.

A megállapodás lényege, hogy a Közép-Ázsiai térség egyik leggyorsabb növekedéssel rendelkező országában a magyar vállalatok számára minél több lehetőséget adjanak arra, hogy az ország modernizálásába bekapcsolódjanak.

„Ez óriási gazdasági előnyt jelent ezeknek a külgazdaságorientált magyar vállalatoknak” – jegyezte meg a miniszter.

Mint mondta: annak érdekében, hogy a magyar és üzbég vállalatok megtalálják egymást, 700 millió forintos alappal létrehoznak egy magyar üzbég startupot, ennek keretében az egymással együttműködést kialakító magyar és üzbég vállalatokat segítik abban, hogy az üzbég gazdaság modernizálásban közösen vegyenek részt.

„Ezáltal a magyar cégek itt profitra, bevételre tehetnek szert, amivel magyarországi tevékenységüket segítik, Magyarországon munkahelyek létrehozását segítik elő” – mondta.

„Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekedő gazdaságáról van szó, egyértelmű magyar nemzetgazdasági érdek, hogy a magyar vállalatok itt az elkövetkezendő hónapokban, években minél nagyobb szerepet kaphassanak” – fogalmazott Szijjártó Péter.
    Hozzátette: a magyar egyetemek rektorai már készülnek az első magyar-üzbég rektori fórumra, amely majd júniusban lesz. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS