2019 január 1-től hatályba lépett az új lízingstandard, az IFRS 16, melynek legjelentősebb hatása a lízingbevevők mérlegében várható, hiszen e gazdálkodó egységeknek az eddigiekkel ellentétben a legtöbb lízinget ki kell mutatniuk a mérlegükben eszközként (használatijog-eszköz), illetve párhuzamosan fel kell venniük a kapcsolódó kötelezettséget (lízingkötelezettség) – hívja fel a figyelmet Holli Mátyás, a KPMG szakértője.
Bár a standard csak 2019. január 1-jétől hatályos, az IFRS beszámolót készítő társaságoknak már a 2018-as IFRS pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzésiben számszerűsíteniük kell az új standard várható hatását – kezdi friss bejegyzését Holli Mátyás, a KPMG szakértője.
Az elmúlt időszakok kihívásait követően, mint az IFRS 15 és IFRS 9 implementáció, az IFRS 16 lényegileg egyszerűbbnek indult: a legtöbb, eddig operatív lízingnek minősített ügyletet (mely megfelel az új lízingdefiníciónak) meg kell jeleníteni a mérlegben. „Sounds good, doesn’t work.” – hangozhatna a mondat, mint az IFRS 16 átállás szlogenje, ugyanis annak ellenére, hogy elérkezett a lízingek számviteli elszámolásának új korszaka, a gazdálkodók még mindig az implementáció szekrényéből előkerült csontvázakkal küzdenek.
A KPMG kíváncsi volt, hogy pontosan milyen csontvázakkal is küzdenek a társaságok, így világszerte felmérést készített ügyfelei között, melynek eredményeképp megszületett a „Global Lease Accounting Survey”. A megkérdezett több száz gazdálkodó válasza alapján érdekes eredmények láttak napvilágot: implementáció tekintetében az ügyfelek 83 százaléknál még folyamatban van az adatgyűjtés és validáció, míg mindössze 3 százaléka fejezete be az átállási projektjét. Az eredmények alapján konkludálható, hogy habár a standard már hatályos és alkalmazása kötelező, a legtöbb társaság előtt még számos kihívás áll.
A felmérés alapján a gazdálkodók általánosságban ugyanazon négy kihívással küzdenek világszerte, melyek megnehezítik, illetve lassítják az implementációs folyamataikat.
1. Lízingazonosítás
A gazdálkodók már a kezdetekkor szembetalálják magukat az IFRS 16 legnagyobb újításával és egyben legnagyobb kihívásával: a lízingazonosítással.
Az átállás során már egy 100 darabos szerződésállomány esetében is rendkívül nehéz megállapítani, hogy melyek azok a területek, melyek jobban érintettek az új standard szempontjából, nem is beszélve a teljesség biztosításáról, amelyre a könyvvizsgálók is legelőször kíváncsiak lesznek.
Ezenfelül a lízingazonosítás nem csak egy egyszeri folyamat, a társaságoknak a napi működés során is alkalmazható eljárást szükséges kialakítaniuk, mely nem csak a számviteli szakemberek életére lesz kihatással, hanem az egész vállalat operációjára.
2. Megfelelő inkrementális kamatláb meghatározása
A legtöbb lízingbevevő számára nehezen elérhető a lízingek implicit kamatlába, ezért az esetek nagy részében az inkrementális kamatlábat használják a lízingkötelezettség meghatározáshoz. Az IFRS 16 ebben az esetben is jelentős becsléseket és döntéseket kíván meg a gazdálkodóktól.
3. Lízingek importálása a lízingnyilvántartó szoftverbe
A vállalatok számára már akár 20-30 darabos szerződésállomány esetében is érdemes IT megoldásban gondolkodniuk, figyelembe véve, hogy a különböző szerződés módosítások nyomon követése már kis darabszámú minta esetén is megterhelő lehet. Azonban a legtöbb esetben a probléma a megfelelő szoftver hiánya. Egy lízing elszámolási és nyilvántartó rendszer beszerzése rendkívül költséges lehet a vállalatok számára, mely amellett, hogy erőforrás emésztő, a fejlesztése is időigényes.
Egy jó lízing elszámolási szoftver leveszi a terhet a társaságok válláról. Ezt felismervén a KPMG Magyarország ügyfelei részére létrehozott egy szolgáltatást, melynek keretein belül hozzáférést biztosít az általa tesztelt és üzemeltetett lízing elszámolási és nyilvántartási szoftverhez, a SmartLeaserhez. A KPMG szolgáltatása révén a gazdálkodók egyszeri implementációs és havi díj ellenében folyamatos hozzáférési jogot kaphatnak egy eszközhöz, melyhez oktatás és helpdesk szolgáltatás, illetve igény szerint szakmai asszisztencia, adat validáció, szerződés elemzés és rögzítés társul.
A SmartLeaser egy platform független, a lízingszerződések nyilvántartására és kezelésére, a szükséges számítások elvégzésére, konszolidációt segítő, valamint az IFRS 16-ban előírt beszámolási és közzétételi követelmények teljesítésére megalkotott eszköz, melyhez mindössze egy internetböngésző szükséges.
Figyelembe véve, hogy a SmartLeaser egy előre konfigurált, plug-and-play eszköz, a társaságok az átállás során jelentős emberi és pénzbeli erőforrásokat spórolhatnak meg az alkalmazásával.
A SmartLeaser egy gyors és okos megoldást jelent az implementációs nehézségek áthidalásához a gazdálkodóknak. Szolgáltatásunkról bővebben a következő linken olvashat.
4. Lízingnyilvántartó szoftver integrálása a már meglévő alaprendszerbe
A társaságok jelentős része komplex vállalatirányítási rendszerrel működik, melyekhez a napi működés érdekében szükséges lenne hozzáintegrálni a lízing elszámolási szoftvert is. A piacon népszerű ERP rendszerek lehetőséget kínálnak különböző interfacek kialakítására, azonban ezek úgyszint jelentős erőforrás bevonást igényelnek a vállalatok részéről.
Időzítés tekintetében egy komplett, a többi ERP rendszerhez szervesen illeszkedő szoftver fejlesztése, illetve integrálása akár 4-6 hónapot is igénybe vehet, míg ezzel szemben a KPMG szoftver szolgáltatása kevesebb, mint 1 hónapon belül rendelkezésre áll, amellett, hogy adatbeolvasást és adatátvitelt tesz lehetővé.
A gazdálkodó egységek jelenleg világszerte küzdenek az „IFRS 16 négy lovasával” és mellette versenyt futnak az idővel, miközben az üzlet megy tovább. Ennek ellenére a társaságok kissé megkésve, de „új év, új én” címszó alatt újult erővel ismét belevágtak az implementációs folyamatokba, melynek végén reméljük, elmondhatják, hogy gyorsan és okosan abszolválták a kihívásokat.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.