Tagi kölcsön: a cégfinanszírozás időzített bombája

2021. 10. 19., 16:45

Akármennyire egyszerű egy tagi kölcsön nyújtása, az több időzített bombát rejt magában – mint arra egy friss kúriai döntés is ráerősít. Szerencsére létezik kockázatmentesebb tőkejuttatási lehetőség is.

Tőkefinanszírozás: a macerás opció

Társaságok finanszírozásának elsődleges formája a tőkenyújtás, amikor is a tag vagy anyavállalat a társaság törzstőkéjéhez biztosít hozzájárulást. Az ilyen tőkeinjekció azonban cégjogilag több szempontból is macerás. Egyrészt maga a tőkejuttatás a társaság legfőbb szervének a döntéséhez, valamint cégbírósági bejegyzéshez kötött. Ennél is problematikusabb azonban, ha a tag az így juttatott tőkéjét ki kívánja vonni a társaságból. Ezt ugyanis csak tőkeleszállítás útján tudja megtenni, amelynek feltétele – a taggyűlési döntésen túlmenően - a cégközlönyben való többszöri közzététel és a hitelezőknek történő esetleges biztosítéknyújtás. Arról nem is beszélve, hogy a döntést követően legkorábban 4-5 hónappal tud a tulajdonos a pénzéhez hozzájutni. Ez pedig sokakat előre elrettent a tőkeinjekciótól.

Tagi kölcsön: de mennyiért is?

„Nem hiába terjedt el vállalkozási körben a tagi kölcsön – ez ugyanis a finanszírozás nyújtásának egyik legegyszerűbb és legrugalmasabb módja” – magyarázza Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Sok esetben formális kölcsönszerződés sem kerül aláírásra a tag és a társaság között, hanem pusztán a pénz átutalása létrehozza a kölcsönt. Nem okoz gondot a kölcsön visszafizetése sem – arra lényegében bármikor, komoly dokumentáció nélkül, akár részben, akár teljes összegben sor kerülhet.

A tagi kölcsön régóta ismert problémáját a kamat mértéke jelenti. A legtöbben kamatmentesen szeretnének társaságuknak kölcsönt nyújtani, márpedig a transzferár-szabályok alapján piaci kamatot kell kikötniük úgy, hogy abba az adóhatóság ne kössön bele. Ez pedig a többletadminisztráción túlmenően adózási kockázatot is hárít a tagi kölcsön szereplőire.

Amikor terhessé válik a tagi kölcsön

A tagi kölcsönök árnyoldalával azonban leginkább akkor találkoznak a vállalkozások, amikor működésüket be kívánják fejezni. Nem egy vállalkozás fordul be a végső finisbe úgy, hogy anyavállalata vagy tagja felé kölcsöntartozása áll fenn. Ilyenkor kezdődnek az igazi komplikációk. A tag elengedheti ugyan ezt a követelést, ez azonban a finanszírozott társaságnál nyereséget és adóalapot képez. Ezt az sem tudja kompenzálni, ha a társaság az előző években esetleg veszteséges volt, mert ez a veszteség csak korlátozott mértékben vonható le az elengedésből származó nyereségből. Itt tehát adófizetési kötelezettség keletkezik.

Kézenfekvő dolognak tűnik a végelszámolást megelőzően a tagi kölcsönt a társaságba „beapportálni”. Ezáltal a kölcsön kötelezettjévé és kedvezményezettjévé ugyanaz a személy válik és a kölcsön megszűnik. Azonban ezt a megoldást az adóhatóság nem egy esetben minősítette át tartozáselengedésnek és alkalmazta a fenti adókonzekvenciát. Ráadásul a bíróságok a legtöbb esetben igazat is adtak az adóhatóságnak.

„Egy pár hete megjelent kúriai ítélet azonban még tovább csökkenti a mozgásteret végelszámolás esetén” – mutat rá az ügyvéd. „Élelmes adózók kitalálták, hogy ha már a követelés apportálása nem járható út, akkor az ügyletet pénzügyileg megfuttatják: a tulajdonos készpénzzel tőkét emel a cégben, ebből a készpénzből a cég a tulajdonos felé a tagi kölcsönt visszafizeti és a kör bezárult”.

Volna … Egy pár hete megjelent kúriai döntés ugyanis kifejti, hogy tőkeemelést kizárólag a társaság további, folyamatos működése érdekében lehet nyújtani. Abban az esetben, ha a tőkésített társaságot utólag végelszámolják, úgy a tőkenyújtás célja nem lehet a további működés biztosítása. Egy ilyen tőkeemelés ezért, a bíróság döntése szerint, követeléselengedést leplez és a követeléselengedés fent említett szabályai alapján adóköteles. Innentől kezdve lényegében ellehetetlenül a tagi kölcsönök kipucolása egy végelszámolás előtti helyzetben. Hacsak valaki nem akar adót fizetni.

Van reménysugár: a pótbefizetés

Mielőtt végleg feladnánk, hogy társaságunkat egyszerűen és könnyen finanszírozzuk, érdemes a Ptk. jövő január elsejétől hatályba lépő új módosításait böngészni. Ezek ugyanis több tekintetben kiterjesztik a pótbefizetés lehetőségét: egyrészt a jövőben már zrt-nél is előírható a pótbefizetési kötelezettség, másrészt megszűnik az a kritérium, hogy a pótbefizetést vissza kell fizetni, ha az nem szükséges a veszteség pótlásához. Ráadásul, egyszemélyes társaságnál a pótbefizetés adminisztratív feltételei is végtelenül leegyszerűsödnek.

„Pótbefizetés innentől kezdve viszonylag rugalmasan nyújtható, arról nem is beszélve, hogy a társaságok társasági szerződéseikben a jogszabály által nyújtott keretfeltételektől akár el is térhetnek. A pótbefizetésre nem kell kamatot előírni, annak visszaszolgáltatása flexibilissé tehető, ráadásul végelszámolásnál sem kérdezi meg senki, hogy mit keres a pótbefizetés a finanszírozott társaság mérlegében. Nem lenne meglepő, ha hamarosan a tagi kölcsönöket széleskörben felváltaná a pótbefizetés” – foglalja össze a Jalsovszky szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS