Szigorúbb szabályok jönnek a fenntarthatóság területén

2024. 07. 05., 15:40

Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén – mutatnak rá a KPMG szakértői.

Az irányelv értelmében fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítást és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervet kell készíteniük azoknak az európai uniós és harmadik országbeli nagyvállalatoknak, amelyek megfelelnek bizonyos küszöbértékeknek a munkavállalói létszám és az elért éves nettó árbevétel alapján.

Kötelezettek lesznek a több mint 450 millió euró éves nettó globális árbevételt elérő és több mint 1000 munkavállalót foglalkoztató európai uniós nagyvállalatok (akár vállalatcsoporti szinten), illetve bizonyos feltételek mellett a franchise- vagy licenszmegállapodás alapján együttműködő vállalatok is. A harmadik országbeli vállalatok akkor lesznek kötelezettek, ha több mint 450 millió euró éves nettó árbevételt érnek el az Európai Unióban.

Fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítási kötelezettség

A vállalatok kockázatalapú emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást lesznek kötelesek végezni a saját és leányvállalataik, továbbá az üzleti partnereik tevékenységéből eredő tényleges és lehetséges káros hatások azonosítása érdekében. Azt kell vizsgálniuk, hogy megfelelnek-e az irányelv mellékletében megjelölt emberi jogi és környezetvédelmi előírásoknak: ilyen például a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítása, valamint a hulladék jogellenes kezelésének tilalma.

A vállalatoknak a teljes tevékenységi láncukat át kell világítaniuk, amely a jogszabály értelmében magában foglalja az „upstream”, vagyis beszállítói tevékenységi láncot, illetve a „downstream”, vagyis termékoldali tevékenységi láncot a termék élettartamának végéig. A termék élettartamát követő ártalmatlanításra ugyanakkor már nem vonatkozik ez a jogszabály, valamint a pénzügyi szektor esetében csak a beszállítókat érinti.

Saját kockázatkezelési rendszert kell létrehoznia minden kötelezettnek, és megfelelő intézkedéseket kell hoznia az azonosított lehetséges káros hatások megelőzése, és a tényleges káros hatások megszüntetése érdekében. Ilyen lehet például szerződéses biztosítékok kérése, pénzügyi vagy nem pénzügyi beruházások és korszerűsítések megvalósítása, vagy akár – végső eszközként – az üzleti kapcsolatok felfüggesztése vagy megszüntetése is. Emellett, ha a vállalat tényleges káros hatást okozott, akkor korrekciót köteles biztosítani.

Egy panaszkezelési rendszert is létre kell hozniuk a vállalatoknak, ahol az érintettek széles köre bejelentést tehet a tapasztalt káros hatásokról. Meglévő panaszbejelentő rendszer esetén a környezetvédelmi és az emberi jogi szempontú kiegészítés szükséges. Az intézkedések megfelelőségét és hatékonyságát a vállalatoknak rendszeresen ellenőrizniük kell, és – amennyiben nem tartoznak a CSRD alapján fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá – évente egyszer a honlapjukon kötelesek beszámolni ezzel kapcsolatos tevékenységükről.

A hatósági ellenőrzés során kiszabható szankciók (például pénzbírság, amelynek felső korlátját a tagállamok egyedileg határozzák meg, azonban a globális éves árbevétel 5 százalékát mindenhol el kell érnie) mellett a vállalatok felelősségre vonhatók lesznek azokért a károkért, amelyet a káros hatások megelőzésére, illetve megszüntetésére vonatkozó kötelezettségük megszegésével okoztak. Polgári jogi felelősségük révén a teljes okozott kár megtérítésére lesznek kötelezhetők. Egy vállalat ugyanakkor nem vonható felelősségre, ha a kárt csak a tevékenységi láncában lévő üzleti partnerei okozták. A károsultak szakszervezetek, illetve emberi jogi és környezetvédelmi civil szervezetek részére is adhatnak felhatalmazást, hogy keresetet nyújtsanak be az igényeik érvényesítése érdekében.

Hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez

A vállalatok az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervet is kötelesek lesznek elfogadni, amely biztosítja, hogy az üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásával, és az európai uniós klímasemlegességi célkitűzésekkel a Párizsi Egyezményben foglaltak szerint. A tervnek ismertetnie kell a végrehajtást támogató beruházások és finanszírozás magyarázatát és számszerűsítését is.

Várható piaci hatások

A jogszabály jelentős kötelezettséget támaszt az érintett vállalatokkal szemben, ugyanakkor több lehetőséget és kiaknázható üzleti előnyt is teremthet az indukált fejlesztéseken keresztül. A beszállítói lánc fenntarthatósági szempontú átvilágításával és panaszbejelentő rendszer létrehozásával még időben fény derülhet olyan súlyos emberi jogi és környezetvédelmi visszásságokra, amelyek nyilvánosságra kerülés esetén jelentős károkat okozhatnak a vállatok hírnevére és bevételére akár egy vevői bojkottokon keresztül. A belső átvilágítási rendszer létrehozása elősegíti a vállalatok tudatos és hatékony környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontú fejlesztését. Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervvel a vállalatok könnyebben fel tudnak készülni a klímaváltozás következményeire, illetve kiaknázhatják az átállásban rejlő lehetőségeket is.

A jogszabály kitér a nagyvállalatok által átvilágított kis- és középvállalatokra is. Amennyiben az elvárt környezeti, illetve emberi jogi megfelelés teljesítése veszélyeztetné a kkv működését, úgy a nagyvállalatoknak célzott és arányos pénzügyi támogatás nyújtásával is támogatniuk kell a kkv-kat, például közvetlen finanszírozással, alacsony kamatozású kölcsönökkel, a folyamatos beszerzésre vonatkozó garanciákkal, vagy a finanszírozás biztosításának támogatásával.

Átültetés és alkalmazás

A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az irányelvet átültessék a nemzeti jogba, és meghatározzák a részletszabályokat. Magyarországon az ESG törvény szabályozza a vállalati környezeti és társadalmi felelősségvállalási kockázatok értékelését és kezelését, így az irányelv átültetése várhatóan az ESG törvényben fog megjelenni.

Ezt követően fokozatosan lesznek alkalmazandók az irányelv előírásai, a munkavállalói létszám, valamint az elért éves nettó árbevétel tekintetében meghatározott küszöbértékek alapján. A legnagyobb, 5000 fő és 1500 millió euró árbevétel feletti vállalatok már 2027-től kötelesek alkalmazni az előírásokat, a 3000 fő és 900 millió euró árbevétel felettiek 2028-tól, míg 2029-re az összes érintett vállalatnak alkalmaznia kell a szabályokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 07. 18., 15:05
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a napokban megújította együttműködési szerződését, amelynek célja az erőforrások egyesítése a magyar kis- és középvállalkozások hatékonyabb érdekvédelme, különös tekintettel a stratégiai tervezés és fejlesztések támogatása terén.
2024. 07. 16., 15:40
Az inflációérzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben a munkaerőpiaci hangulat tartósnak látszik. Talán a beruházások volumene is visszaáll az egy évvel ezelőtti szintre – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üzleti hangulat-indexének második negyedéves felmérésének eredményeit bemutató beszélgetésen.
2024. 07. 12., 17:10
Európai Vállalkozásfejlesztési Díjjal (European Enterprise Promotion Awards) ismerték el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vállalkozástámogató alkalmazását. A VOSZPortnak digitális átállás kategóriában ítélték oda a díjat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A szeptemberben induló qvik elektronikus fizetési alternatíva szolgáltatási díjtól és tranzakciós illetéktől mentesen, egyfajta átutalási formaként nyújthat kedvezőbb feltételeket a vevőknek, míg a boltok, webáruházak is jobban járnak vele – állítja ebben az epizódban Luspay Miklós. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóságának vezetője egyértelművé tette: az új rendszernek fontos célja a banki verseny élénkítése, amit kiválóan szolgálhat a bankkártyától független, számlák közötti, azonnali, biztonságos és olcsó fizetési megoldást kínáló qvik infrastruktúra. Hogyan teheti ez könnyebbé mindenki életét?
2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Több mint 40 éve a család valamennyi szőlőültetvényét fenntartható módon, műtrágyáktól és gyomirtó szerektől mentesen kezeli, 2015 óta pedig kizárólag biogazdálkodást folytat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS