Ma már csak álom a 25 millió forintos balatoni ingatlan

2024. 06. 29., 16:10

A fővárosi átlagot is meghaladta a balatoni ingatlanok vásárlására fordított összeg 2024-ben a Duna House adatai szerint. A tó környéki piac egészét tekintve 64,3 millió forintot, a déli parton 60,9 milliót, az északin pedig átlagosan 67,7 millió forintot költöttek ingatlanra a vevők. Ez több mint a dupláját jelenti, mint 2018-ban, amikor a magyar tengernél még 25 millió forint alatt is megoldható volt az ingatlanszerzés. Idén széles kínálatból választhatnak a vevők, ezért a szakértők szerint még most, a szezon elején érdemes körbe nézni és döntést hozni.

Négyzetméterárak tekintetében még elmaradásban van, azonban az ingatlanvásárlásra fordított összeget illetően 6 százalékkal meghaladta a fővárosi átlagot a balatoni ingatlanpiac. Az idei év értékesítési adatai alapján ugyanis míg a Budapesten vásárlók számára 60,4 millió forintba kerül az otthonteremtés, addig a Balaton környéki házra, lakásra szerződők – beleértve a használt és új ingatlanokat is – már 64,3 millió forintos összeget költöttek átlagosan.

Vármegyei bontásban vizsgálva az értékesítési adatokat látható, hogy négyzetméterárak terén Veszprém vármegye Hajdú-Bihar után a második legdrágább lokáció, itt 585 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, átlagosan 50,7 millió forintért lehet ingatlanhoz jutni, a szintén balatoni területtel is rendelkező Zalában és Somogyban pedig 390-434 ezer forint az egy négyzetméterért kifizetett átlag, 29,4-35,4 millió forintos ingatlanérték mellett. Ennél azonban jóval szélesebb skálán, a lakható állapotú 30 millióstól, akár a milliárdot is meghaladó luxusingatlanokig terjed a balatoni ingatlankínálat.

„Széles kínálatból választhatnak idén az érdeklődők a magyar tengernél. A pandémia ideje alatt a szokásosnál is többen tettek szert balatoni ingatlanra, akik közül most a magas árszintet és az erősödő vevői aktivitást kihasználva jópáran szeretnének haszonhoz jutni, ezért áruba bocsátják a birtokukban lévő nyaralókat, családi házakat és lakásokat” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Akkor jó venni, amikor mindenki elad, és addig érdemes elkezdeni a keresést, amíg még szerteágazó kínálatból választhat az érdeklődő. A szakértői várakozások szerint a jelenlegi, magas árszint miatt a balatoni ingatlanok piacán az országos trenddel szemben inkább az árak stagnálására, esetleg az országos átlagnál alacsonyabb intenzitású, enyhe emelkedésére lehet majd számítani az év hátrelévő részében” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Közel azonos arányban oszlik el a két parton az elérhető használt ingatlanok választéka. A közvetlen partszakasszal rendelkező balatoni települések ingatlanpalettájának 52 százaléka a déli parton, 48 százaléka az északi parton helyezkedik el. A június eleji kínálati adatok alapján az északi és a déli part négyzetméterárai között 17 százalékos különbség jelentkezik, az északi part jelenleg hirdetett használt ingatlanjai 767 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, míg a déli parti lokációval rendelkezők 653 ezer forint/m2-es irányáron várják az érdeklődőket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS