Az 5G újradefiniálja a szolgáltatásokat

2024. 07. 08., 12:40

Miközben a telekommunikációs szolgáltatók sora jelentik be az újabb és újabb ötödik generációs (5G) technológiákat, számos vezető bizonytalan abban, hogyan használja a technológiát üzleti szinten, illetve vizsgálja az átállás szükségességét. Ugyan az 5G-hálózatok megnövekedett kapacitást és nagyobb sebességet kínálnak, egyelőre a 4G számít működőképesnek, megbízhatónak és költséghatékonynak. Az 5G ugyan rengeteg előnnyel bírhat, ám emellett kihívásokat is tartalmaz – olvasható a Deloitte Quality Engineering Trends tanulmányában.

„A 4G és az 5G a következő évtizedben várhatóan egymás mellett fog létezni. Azzal párhuzamosan, hogy egyre több vállalkozás tér át a hibrid és a fix távmunkás munkakörnyezetre, az 5G iránt várhatóan növekedni fog a kereslet, ez pedig sietteti a 4G kivezetését a teljes spektrumban” – mondta Bakó Béla, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

A Deloitte felmérésében a válaszadók negyede még használja a 4G-t, miközben csaknem felük mondta, hogy át fog térni az 5G-re – ennek tükrében kijelenthető, hogy a szolgáltatásokat újradefiniálják a technológiai ugrások. Az 5G-t számos iparág több területén is használják, ezért elemzők szerint az új technológia fokozza majd gazdasági növekedést, kiterjeszti az IoT (internet of things) alkalmazását és felgyorsítja az AR/VR (augmented reality és virtual reality), intelligens városok és közüzemi alkalmazások bevezetését egyaránt.

Az 5G alkalmazásait az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

Magas gazdasági érték és alacsony technikai megvalósíthatóság: AR, VR, valamint a 4K és 8K felbontás.

Mérsékelt gazdasági érték és közepes mértékű technikai megvalósíthatóság: teherautókonvojok, asszisztált teleműtétek.

Alacsony gazdasági érték és magas technikai megvalósíthatóság: kifinomult távkarbantartó és -vizsgáló robotok, 5-ös szintű önvezetés (L5).

Kihívások az 5G tesztelésben

A 4G-hez képest az adatátviteli sebesség, a mobilitás és a terminálkapcsolatok száma terén jelentkező előnyeivel az 5G az alkalmazások szélesebb körét működteti majd, egyúttal jelentős új minőségtervezési (Quality Engineering - QE) kihívásokat is jelent a vezeték nélküli hálózatok, eszközök és rendszerek tesztelése során.

„Egyre nyilvánvalóbb, hogy a tesztszektorba be kell engedni a technológiai átalakulást, a hálózatok kiépítését és az ügyfélélmény stratégiai formálását: az 5G bevezetésével a QE-rendszereknek túl kell lépniük a fizikai rétegen, hogy lehetővé tegyék a legújabb felhasználási esetek gyors és költséghatékony tesztelését” – mondta Szász Beáta, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

Összhangban a 2021-es eredményekkel, a Deloitte legutóbbi felmérési eredményei szerint a szervezetek 46 százaléka alkalmaz kognitív és analitikai tesztelési technikákat a jó minőségű 5G-élmény és az új tesztrendszerek kialakítása érdekében. Annak érdekében, hogy kiküszöböljék az 5G-termékek kézi tesztelésének összetettségét és a piacra kerülés kihívásait, a vállalatok frissítik örökölt tesztrendszereiket és mesterséges intelligencia, ill. gépi tanulás alapú automatizációs eszközeiket.

Meglepő módon a felmérés eredményei az infrastruktúra, a biztonság, a méret és a megbízhatóság tesztelésének visszaesését (a 2021-es 64 százalékról 2022-re 38 százalékra) és a megfelelőségi tesztelés növekedését (a 2021-es 18 százalékról a 2022-es 42 százalékra) mutatták. Ezt nagyrészt a digitalizáció terjedése és a felhő alkalmazásának növekedése idézte elő a pandémia fő hullámában. A szervezetek több analitika-vezérelt tesztmegoldást is alkalmaznak, és az 5G-kompatibilis és összekapcsolt alkalmazások létrehozásához a felhőinfrastruktúrára támaszkodnak. A tesztautomatizálási eszközök és a felhőtechnológiák kombinálásával a szervezetek fellendíthetik a termékfejlesztést és a tesztelést, és csökkenthetik a szoftvervalidáláshoz szükséges időt, így pedig végső soron a piacra kerülési időt.

Az 5G-tesztelés kulcsa

Az 5G-hálózatok fejlesztéséhez, telepítéséhez és magas szintű üzemeltetéséhez végponttól végpontig terjedő tesztmegoldásokra van szükség. A differenciált megközelítésű, felhasználási esetek által vezérelt tesztelési stratégia egyre kritikusabb, hiszen a tesztelés pedig többről szól, mint a villámgyors letöltési sebesség, az ultraalacsony késleltetés és a nagy lefedettség ellenőrzése.

Az 5G-ben található adatelemeket nehéz tesztelni, mivel azok szétszórtak, és különböző formájúak, méretűek és volumenűek, emellett gyorsabban változnak, mint az emberi felfogóképesség. Kérdés tehát, hogyan lehet kezelni és validálni ezeket az adatokat? Az 5G-rendszer tesztelésének kulcsa lehet az olyan analitika-vezérelt automatizálási megközelítés, amely képes ellenőrizni a dinamikusan létrehozott, használt és törölt hálózati szeleteket, egyúttal költséghatékony is, hogy támogassa a széleskörű elterjedést.

Megfontolandó az 5G-tesztelés során az ügyfélélmény formálása, az összekapcsolt eszközök engedélyezése, a hálózathitelesítés és -kiépítés és a többszempontú számítási tesztelés. Ezek elősegítik a jobb minőségi élmény kialakulását, az eszközök és hálózatok közötti átjárhatóságot és a biztonságot, illetve integrálják az új mesterséges intelligencia, illetve kognitív technológiákat. Az adatok minőségének és származásának biztosítása a tesztelési folyamat során kulcsfontosságú.

„A mesterséges intelligencia és az 5G kombinációja soha nem tapasztalt módon alakítja át a tesztelés világát. Az adatvezérelt tesztautomatizációs eszközök segítségével nő a láthatóság, gyorsabb a piacra kerülés, a bevételek pedig optimalizálódnak. A csúcsminőségű tesztmegoldásokat és tömegtesztelést alkalmazó szervezetek fel tudták gyorsítani az életciklust és a piacra kerülést” – mondta Bakó Béla.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS