Több mint kétszer annyi vállalkozás szűnt meg 2024 elején, mint amennyi alakult

2024. 07. 04., 09:40

Magyarországon 2024. március végén az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal kevesebb, 1,808 millió vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban, ezer lakosra átlagosan 189 darab vállalkozás jutott.

A regisztrált vállalkozások többségét – országosan 72, Budapesten 52, a vármegyékben pedig a 65–87 százalékát – az önálló vállalkozók adták. A vármegyék közül az önállók aránya Békésben volt a legmagasabb, Pest vármegyében pedig a legalacsonyabb – olvasható a statisztikai hivatal „Fókuszban a vármegyék – 2024. I. negyedév” című összeállításában

A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül az önálló vállalkozók száma 0,9, a társas vállalkozásoké 1,9 százalékkal csökkent a 2023. március végihez képest. Az önálló vállalkozók száma a vármegyék többségében kevesebb lett, a társas vállalkozásoké Pest és Nógrád vármegye kivételével csökkent, leginkább Fejér vármegyében (3,6 százalékkal).

2024. I. negyedévben 30,1 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be országosan, 13 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 62,0 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 42 százalékkal több volt – az önálló vállalkozókat érintő adminisztratív változások miatt – a 2023. I. negyedévihez képest. Az újonnan regisztrált vállalkozások száma valamennyi vármegyében és a fővárosban is csökkent, a legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (21 százalékkal). A megszűnt vállalkozások száma Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével mindenhol magasabb volt az egy évvel korábbinál.

A társas vállalkozások 9,4 százaléka, az egy évvel korábbinál 1,1 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2024. március végén. A részarány Jász-Nagykun-Szolnok és Vas vármegye kivételével mindenhol csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (16,6 százalék) viszont nőtt (1,9 százalékponttal).

Ezer lakosra átlagosan 189 darab vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten (247), Szabolcs-Szatmár-Bereg (210) és Bács-Kiskun (204) vármegyében volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén (123) és Nógrád (134) vármegyében pedig a legalacsonyabb.

Budapesti vállalkozások

2024. március végén Budapesten az egy évvel korábbinál 1,4 százalékkal kevesebb, 415,7 ezer vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban. A regisztrált vállalkozások többségét (52 százalékát) kitevő önálló vállalkozók száma alig változott (+0,1 százalék), a társas vállalkozásoké 3,0 százalékkal csökkent. A legtöbb vállalkozást a szakmai, tudományos tevékenység (19 százalék) és az ingatlanügyletek (17 százalék) területén tartották nyilván, az előbbiek száma 2,1, az utóbbiaké 6,3 százalékkal csökkent egy év alatt.

2024. I. negyedévben 8,1 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be a fővárosban, 16 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 12,2 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 36 százalékkal több volt – az önálló vállalkozókat érintő adminisztratív változások miatt – a 2023. I. negyedévihez képest. A megszűnt egyéni vállalkozók száma 35 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A fővárosban a társas vállalkozások 14,6 százaléka, az egy évvel korábbinál 1,1 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2024. március végén. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (19,5 százalék) – a vármegyékhez hasonlóan – a fővárosban is nőtt (1,2 százalékponttal); mindkét részarány Budapesten volt a legmagasabb.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS