Mit kell tudni a garanciaszerződésekről?

2024. 07. 02., 14:10

A garanciaszerződésnek semmi köze a hétköznapokban csak garanciaként emlegetett jótálláshoz. Ez a szerződés ugyanis nem a termékek vagy szolgáltatások hibáihoz kapcsolódik, mint a jótállás. A garanciaszerződés a szerződéses biztosítékok egyik típusa, amellyel az üzleti életben lehet találkozni. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A garanciaszerződés alapvető sajátosságai

A garanciaszerződés egy olyan biztosítéki szerződés, amelyben a garantőr vállalja, hogy a garanciaszerződésben és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén a jogosultnak fizetést teljesít. Az ilyen szerződés alapján a garantőr kiállítja a garanciavállaló nyilatkozatot, amely tartalmazza a fizetés feltételeit. Önmagában a nyilatkozat kiállítása azonban nem jelent garanciavállalást, ha nincs mögötte garanciaszerződés.

A garanciaszerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot is írásba kell foglalni.

Ez a szerződés általában arra szolgál, hogy a szerződés jogosultja és a vele szerződő harmadik személy közötti szerződés vagy más kötelezettségvállalás teljesítését biztosítsa. A garanciaszerződés nem tévesztendő össze a hibás teljesítés esetére jogszabály alapján fennálló vagy önként vállalt jótállással, amelyet köznapi nyelven gyakran garanciának is neveznek.

Garanciaszerződést leggyakrabban pénzügyi intézmények kötnek megfelelő ellenszolgáltatás fejében. Nem csak bank köthet ilyen típusú szerződést. Fontos azonban, hogy ha fogyasztó van a garantőr pozíciójában, akkor ez készfizető kezességként érvényes. Tehát a fogyasztó nem lehet garantőr, csak készfizető kezes.

A garanciaszerződés köthető határozott vagy határozatlan időre. Ha a garantőr határozatlan időre vállalt garanciát, akkor a szerződést 3 év elteltét követően legalább 3 hónapos felmondási idővel megszüntetheti.

Emelhet-e kifogást a garantőr?

A garanciaszerződés alapvető jellemzője, hogy a garantőr kötelezettsége nem kötődik ahhoz a kötelezettséghez, amelyért garanciát vállalt. A garanciavállalás tehát független és nem járulékos jellegű kötelezettség, mint például a kezesség. A garantőr kötelezettsége akkor is független, ha a garanciavállaló nyilatkozatban általános jelleggel utal a biztosított kötelezettségre.

A garanciavállalás függetlensége azt jelenti, hogy a garantőrt nem illetik meg azok a kifogások, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Ezzel szemben egy kezes hivatkozhat például arra, hogy a kötelezett már teljesítette a követelést, a követelés elévült, vagy esetleg érvényesen nem is jött létre. A garantőr ilyen kifogásokkal nem élhet, nem vizsgálhatja azt a kötelezettséget, amelyért garanciát vállalt. A garantőr csak olyan kifogásokat hozhat fel, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik. Így például magának a garanciaszerződésnek az érvénytelenségére a garantőr is hivatkozhat. Valamint kifogásolhatja a hozzá küldött fizetési felszólítás hiányosságait is.

Mikor fizet a garantőr?

Ahhoz, hogy a garantőr fizetési kötelezettsége beálljon szigorú feltételeknek kell megfelelni. A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről.

A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt feltételeket a jogosultnak szigorúan be kell tartani. Például a nyilatkozatban előírt okiratokat a megfelelő formában és tartalommal kell benyújtania. A garantőr kisebb hiányosság esetén is köteles megtagadni a fizetést.

A garantőr késedelem nélkül köteles a kifizetést teljesíteni vagy a teljesítést megtagadni. A teljesítés megtörténtéről a kötelezettet haladéktalanul értesítenie kell a garantőrnek. Ha a teljesítést megtagadta, akkor erről és a megtagadás indokáról a kötelezettet és a jogosultat is haladéktalanul értesíteni kell.

Mikor tagadható meg a kifizetés a garanciaszerződés ellenére?

Ahogy arról már szó volt, a garantőr megtagadhatja a jogosultnak való fizetést, ha a fizetési felszólítás nem felel meg teljeskörűen a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeknek.

A garantőr nem köteles teljesíteni a fizetést akkor sem, ha a rendelkezésre álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával. A Polgári Törvénykönyv szerint a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el, különösen ha
– a benyújtott okmányok bármelyike hamisított,
– a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt,
– a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg,
– a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt,
– bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.

Ha a garantőr a fizetést már teljesítette, de ezután derül ki a jogosult rosszhiszemű vagy visszaélésszerű magatartása, akkor a garantőr a kifizetett összeget visszakövetelheti.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-15 08:45:26
2026. szeptember 11-én Nyíregyházán olyan rendezvényre várják az érdeklődőket, ahol a fenntarthatóságot több oldalról is megközelítik – a hagyományőrzéstől és a helyi termelőktől a vállalkozások számára fontos jogi és üzleti kérdésekig.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS