Sokat érhet a munkavállalóknak a „csekély értékű juttatás”

2024. 05. 14., 20:10

Bár a cégek 90 százaléka fejleszti a béreket idén, mindössze 5 százalékuk tudja kompenzálni teljes mértékben az inflációt béremeléssel – derül ki a Rewin friss kutatásából. A vállalatoknál dolgozó gazdasági- és HR szakemberek számára fontos információ, hogy van egy egyszerű, a bérnél lényegesen kedvezőbb költséggel adható megoldás, amellyel idén januártól már évente három alkalommal, összesen évi 80 040 forint adható, akár a családtagoknak is.

A magyar cégek 90 százaléka emelte vagy tervezi emelni idén a béreket. Háromnegyedük minden dolgozójának emeli a fizetését – derül ki a Rewin kutatásából. Az áprilisban végzett, közép- és nagyvállalatok vezetőinek megkérdezésével járó felmérés adatai szerint a béremelést adó cégek kétharmada ugyanakkor csupán 5-10 százalék közötti bérfejlesztést tud végrehajtani, ami jóval alatta marad a 2023-as átlagos 17,6 százalékos inflációnak. Mindössze 5 százalék azon cégek aránya, amelyek ténylegesen kompenzálni tudják a béremeléssel a 2023-as inflációt. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a munkaerőhiány miatt a vállalatoknak nagyon fontos a dolgozók megtartása.

Mivel nemcsak a vállalkozások költségei emelkednek, de a létfenntartás is drágul, a munkavállalók indokoltan várják el a reálbérük szinten tartását, amit azonban a költségprésben lévő munkáltatók többnyire csak részlegesen képesek teljesíteni. A nagyobb fizikai állománnyal rendelkező cégek esetében gyakoribb volt a minden dolgozóra kiterjedő emelés. A zömében szellemi dolgozókat foglalkoztató cégeknél (68 százalék), illetve az 50-100 fő közötti cégeknél (55 százalék) volt a legalacsonyabb a „mindenkinél emeltünk” válaszok aránya.

A legjellemzőbb eljárásnak a mindenkire kiterjedő egységes béremelés és a teljesítmény szerinti differenciálás bizonyult, a vizsgált cégeknél mindkét módszer közel egyharmados hányaddal szerepelt. A nagy, 500 fő feletti cégeknél bizonyult a legmagasabbnak a differenciálást választók aránya.

„A magyar vállalatokra az infláció bér- és költségoldalon is nagy nyomást helyez. Ezért fontos szerephez juthatnak azok a juttatási formák, amelyekhez jelentős adóelőny tartozik, adminisztrációs szempontból is egyszerűek és széles körben használhatók, tehát a dolgozók megélhetésével kapcsolatos dolgokra költhetők. Személyenként évi 80 040 forint adható ilyen formában, csekély értékű ajándék juttatásként évente három különböző részletben. Ez a juttatás a munkavállalók családtagjainak is adókedvezménnyel adható, egy négyfős család esetében tehát akár 320 ezer forintnál is magasabb összeg lehet egy év alatt” – mondta Ruga Róbert, a Rewin ügyvezető igazgatója a kutatás tanulságait kommentálva.

A válaszadó cégek jelentős hányada az alkalmi juttatást utalvány helyett bérként adózva, számlára utalva biztosítja, annak ellenére, hogy lényegesen magasabb költséggel jár. Pedig a „csekély értékű juttatásnak” nevezett megoldást a megkérdezett döntéshozók 89 százaléka ismeri és ismert az is, hogy lényegesen kevesebb közteherrel jár, mint a bér. Idén a megkérdezettek 53 százaléka már biztosan élni fog a lehetőséggel, nagyobbrészt utalvány formájában, ugyanakkor 28 százalék még nem döntött arról, hogy alkalmazza-e ezt a juttatási formát.

A Rewin ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatás szerint azok háromnegyede is megfontolja a csekély értékű juttatás opcióját, akik eddig nem éltek vele, és csak a kutatás során értesültek róla, ami azt jelenti, hogy a megoldás előnyei, az egyszerűség, az adóelőny – összesen 33,04 százalék közteherrel jár – és az évi 80 040 forintos határ sok vezető számára meggyőző.

A Rewin kutatása azt is vizsgálta, mit tehetnek a vállalatok a dolgozók megtartása és az elvándorlás megakadályozása érdekében. Az egészen friss, áprilisban 160 fő – a témában kompetens vállalati gazdasági és HR-döntéshozó – online megkérdezésével zajlott vizsgálat tapasztalatai szerint a cégek a költségérzékenysége miatt jelentős kiaknázatlan lehetőség van az egyszerűen adminisztrálható, a bérnél lényegesen kisebb költséggel adható és széles körben elfogadott utalványokban.  A béren kívüli juttatás a válaszadók közel 95 százalékára jellemző, az 500 fő feletti cégeknél általánosnak tekinthető.

A juttatások mértéke a válaszadók kétharmadánál idén nem emelkedik – igaz, a 100 fő feletti vállalatok közül tízből négy növelést tervez. A leggyakoribb juttatási forma a SZÉP kártya (86 százalék) és az iskolakezdési támogatás (29 százalék). Míg 100 fő alatt a cégek csupán 23 százaléka, addig a 100 fő feletti cégeknek a 67 százaléka párhuzamosan többféle juttatást is ad a dolgozóinak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS