Bár a cégek 90 százaléka fejleszti a béreket idén, mindössze 5 százalékuk tudja kompenzálni teljes mértékben az inflációt béremeléssel – derül ki a Rewin friss kutatásából. A vállalatoknál dolgozó gazdasági- és HR szakemberek számára fontos információ, hogy van egy egyszerű, a bérnél lényegesen kedvezőbb költséggel adható megoldás, amellyel idén januártól már évente három alkalommal, összesen évi 80 040 forint adható, akár a családtagoknak is.
A magyar cégek 90 százaléka emelte vagy tervezi emelni idén a béreket. Háromnegyedük minden dolgozójának emeli a fizetését – derül ki a Rewin kutatásából. Az áprilisban végzett, közép- és nagyvállalatok vezetőinek megkérdezésével járó felmérés adatai szerint a béremelést adó cégek kétharmada ugyanakkor csupán 5-10 százalék közötti bérfejlesztést tud végrehajtani, ami jóval alatta marad a 2023-as átlagos 17,6 százalékos inflációnak. Mindössze 5 százalék azon cégek aránya, amelyek ténylegesen kompenzálni tudják a béremeléssel a 2023-as inflációt. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a munkaerőhiány miatt a vállalatoknak nagyon fontos a dolgozók megtartása.
Mivel nemcsak a vállalkozások költségei emelkednek, de a létfenntartás is drágul, a munkavállalók indokoltan várják el a reálbérük szinten tartását, amit azonban a költségprésben lévő munkáltatók többnyire csak részlegesen képesek teljesíteni. A nagyobb fizikai állománnyal rendelkező cégek esetében gyakoribb volt a minden dolgozóra kiterjedő emelés. A zömében szellemi dolgozókat foglalkoztató cégeknél (68 százalék), illetve az 50-100 fő közötti cégeknél (55 százalék) volt a legalacsonyabb a „mindenkinél emeltünk” válaszok aránya.
A legjellemzőbb eljárásnak a mindenkire kiterjedő egységes béremelés és a teljesítmény szerinti differenciálás bizonyult, a vizsgált cégeknél mindkét módszer közel egyharmados hányaddal szerepelt. A nagy, 500 fő feletti cégeknél bizonyult a legmagasabbnak a differenciálást választók aránya.
„A magyar vállalatokra az infláció bér- és költségoldalon is nagy nyomást helyez. Ezért fontos szerephez juthatnak azok a juttatási formák, amelyekhez jelentős adóelőny tartozik, adminisztrációs szempontból is egyszerűek és széles körben használhatók, tehát a dolgozók megélhetésével kapcsolatos dolgokra költhetők. Személyenként évi 80 040 forint adható ilyen formában, csekély értékű ajándék juttatásként évente három különböző részletben. Ez a juttatás a munkavállalók családtagjainak is adókedvezménnyel adható, egy négyfős család esetében tehát akár 320 ezer forintnál is magasabb összeg lehet egy év alatt” – mondta Ruga Róbert, a Rewin ügyvezető igazgatója a kutatás tanulságait kommentálva.
A válaszadó cégek jelentős hányada az alkalmi juttatást utalvány helyett bérként adózva, számlára utalva biztosítja, annak ellenére, hogy lényegesen magasabb költséggel jár. Pedig a „csekély értékű juttatásnak” nevezett megoldást a megkérdezett döntéshozók 89 százaléka ismeri és ismert az is, hogy lényegesen kevesebb közteherrel jár, mint a bér. Idén a megkérdezettek 53 százaléka már biztosan élni fog a lehetőséggel, nagyobbrészt utalvány formájában, ugyanakkor 28 százalék még nem döntött arról, hogy alkalmazza-e ezt a juttatási formát.
A Rewin ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatás szerint azok háromnegyede is megfontolja a csekély értékű juttatás opcióját, akik eddig nem éltek vele, és csak a kutatás során értesültek róla, ami azt jelenti, hogy a megoldás előnyei, az egyszerűség, az adóelőny – összesen 33,04 százalék közteherrel jár – és az évi 80 040 forintos határ sok vezető számára meggyőző.
A Rewin kutatása azt is vizsgálta, mit tehetnek a vállalatok a dolgozók megtartása és az elvándorlás megakadályozása érdekében. Az egészen friss, áprilisban 160 fő – a témában kompetens vállalati gazdasági és HR-döntéshozó – online megkérdezésével zajlott vizsgálat tapasztalatai szerint a cégek a költségérzékenysége miatt jelentős kiaknázatlan lehetőség van az egyszerűen adminisztrálható, a bérnél lényegesen kisebb költséggel adható és széles körben elfogadott utalványokban. A béren kívüli juttatás a válaszadók közel 95 százalékára jellemző, az 500 fő feletti cégeknél általánosnak tekinthető.
A juttatások mértéke a válaszadók kétharmadánál idén nem emelkedik – igaz, a 100 fő feletti vállalatok közül tízből négy növelést tervez. A leggyakoribb juttatási forma a SZÉP kártya (86 százalék) és az iskolakezdési támogatás (29 százalék). Míg 100 fő alatt a cégek csupán 23 százaléka, addig a 100 fő feletti cégeknek a 67 százaléka párhuzamosan többféle juttatást is ad a dolgozóinak.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.