Hogyan állhatnak talpra a magyar vállalkozások a koronavírus-járványt követően? És vajon milyen kommunikációs eszközöket kell bevetnünk ahhoz, hogy akár karantén idején is versenyképesek maradhassunk? A szakember szerint a kulcsszó a stabil online jelenlét.
A vállalkozások helyzete már reménykeltőbb, mint néhány hónappal ezelőtt, de a koronavírus komoly károkat okozott az üzleti szférában. Sok helyen elindultak felfelé a statisztikák, de nem érdemes hátra dőlni, hiszen a cégek többségének fejlesztésekre van szüksége, főleg a kommunikáció terén.
„A karantén elején volt, aki teljesen beleállt a földbe. Mostanra viszont egyre többeknél mutatkozik növekedés. Az idei évre kitűzött célokért viszont keményen meg kell dolgozniuk a vállalkozóknak. Az ügyfelek körében jelenleg a napi 14-16 óra munka sem számít ritkaságnak. Ez nem az az időszak, amikor elmehetünk 3 hónapra nyaralni” – mondta Langmár Zsuzsa, a Langmár Kommunikáció alapítója, aki szerint mostanra sokat változott a vállalkozók válságkezelése.
Sokan most kezdtek el foglalkozni az online kommunikációjukkal
„Szerencsére a 2008-as válság idején a cégek már megtapasztalták, mennyire végzetes húzás csökkenteni a marketingbüdzsét. Ez az egyetlen költség, amit nem szabad levágni! Rengeteg ügyfelünk csak most látta be igazán, mekkora szüksége van a hatékony online jelenlétre. Belevágtak azokba a feladatokba, amiket már régóta halogattak: a webshopjuk fejlesztésébe kezdtek, esetleg megismerkedtek a Facebook-hirdetések világával. Szembesültek vele, hogy az online csatornák profi használata elengedhetetlen” – emelte ki a szakember.
Különösen igaz ez a vírushelyzet idején. Bármikor hozhatnak olyan szabályt, aminek egy vállalkozás nehezen felel meg – főleg úgy, hogy közben képes legyen profitot termelni. A weben ugyanakkor soha nem áll meg az élet, az internet 0-24-ben hozza a vevőket.
Hogyan érdemes vállalkozóként kommunikálnunk a neten?
Langmár Zsuzsa szerint a legfőbb kommunikációs felületünk a saját weboldalunk, ahol a rendszeresen frissülő tartalmakkal szakértőként pozicionálhatjuk magunkat. Emellett persze elengedhetetlen a Facebook és erősen ajánlott a YouTube (már csak az utóbbi Google-érdekeltsége miatt is). Az, hogy a többi közösségimédia-felületből ki melyiket veszi igénybe, már egyéni profil kérdése. Vannak szektorok, ahol az Instagram-, míg máshol a LinkedIn-jelenlét hasznosabb. Egyre fontosabb a Google térkép és a Google cégem használata is. Érdemes végiggondolnunk, melyik platform testhezálló a célcsoportjaink szempontjából – hiszen mindre semmiképpen nincs szükségünk.
10 vállalkozóból 8 nem küld hírleveleket
Ami biztos, hogy a hírlevelek ideje továbbra sem járt le: „Hiába temetik őket minden évben, hogy senki sem olvassa, ez nem igaz! Az átlagos megnyitási statisztika 20-25 százalék. Elsősorban azért kell őket minden héten kiküldeni, hogy éreztessük: folyamatosan jelen vagyunk. A hírlevelek érezhető profitot generálnak. Mégis azzal szembesülünk, hogy 10 vállalkozóból 8 nem küld heti hírlevelet, amivel elszalasztja ezt a lehetőséget. Sokan nem tudják, hogy miként írjanak hírlevelet, webszöveget, ezért nekik az erről szóló ingyenes, weboldalunkról letölthető anyagunkat javaslom" – mondja Langmár Zsuzsa.
Folyamatosan tájékoztatni kell a vásárlókat
Fontos azt is időről időre tudatosítani, hogy továbbra is működünk, kiszolgáljuk az igényeket. Különösen érvényes ez karantén idején, amikor a kiszámíthatatlanság rengeteg céget csődbe vitt. Nem tehetjük meg, hogy az egyik héten bezárunk, a másikon újranyitunk! Kommunikáljunk tisztán minden felületen, ne szerepeljen például más nyitvatartás a Tripadvisoron, a weboldalunkon és a Google cégemben – ajánlja a szakértő.
„A kezdeti fejetlenségben sokan azzal tudtak piaci részesedést növelni, hogy őket találták meg a Facebookon, a Google-ben a versenytársak helyett. A versenytársak ugyanis nem kommunikálták, hogy nyitva tartanak-e, hogy továbbra is elérhetőek-e. Ami tehát az egyik cég tragédiája lett, az hozott a másiknak fellendülést” – tette hozzá Langmár Zsuzsa.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.