Sok céget a kiszámíthatatlan kommunikáció vitt csődbe

2020. 08. 14., 16:00

Hogyan állhatnak talpra a magyar vállalkozások a koronavírus-járványt követően? És vajon milyen kommunikációs eszközöket kell bevetnünk ahhoz, hogy akár karantén idején is versenyképesek maradhassunk? A szakember szerint a kulcsszó a stabil online jelenlét.

A vállalkozások helyzete már reménykeltőbb, mint néhány hónappal ezelőtt, de a koronavírus komoly károkat okozott az üzleti szférában. Sok helyen elindultak felfelé a statisztikák, de nem érdemes hátra dőlni, hiszen a cégek többségének fejlesztésekre van szüksége, főleg a kommunikáció terén.

„A karantén elején volt, aki teljesen beleállt a földbe. Mostanra viszont egyre többeknél mutatkozik növekedés. Az idei évre kitűzött célokért viszont keményen meg kell dolgozniuk a vállalkozóknak. Az ügyfelek körében jelenleg a napi 14-16 óra munka sem számít ritkaságnak. Ez nem az az időszak, amikor elmehetünk 3 hónapra nyaralni” – mondta Langmár Zsuzsa, a Langmár Kommunikáció alapítója, aki szerint mostanra sokat változott a vállalkozók válságkezelése.

Sokan most kezdtek el foglalkozni az online kommunikációjukkal

„Szerencsére a 2008-as válság idején a cégek már megtapasztalták, mennyire végzetes húzás csökkenteni a marketingbüdzsét. Ez az egyetlen költség, amit nem szabad levágni! Rengeteg ügyfelünk csak most látta be igazán, mekkora szüksége van a hatékony online jelenlétre. Belevágtak azokba a feladatokba, amiket már régóta halogattak: a webshopjuk fejlesztésébe kezdtek, esetleg megismerkedtek a Facebook-hirdetések világával. Szembesültek vele, hogy az online csatornák profi használata elengedhetetlen” – emelte ki a szakember.

Különösen igaz ez a vírushelyzet idején. Bármikor hozhatnak olyan szabályt, aminek egy vállalkozás nehezen felel meg – főleg úgy, hogy közben képes legyen profitot termelni. A weben ugyanakkor soha nem áll meg az élet, az internet 0-24-ben hozza a vevőket.

Hogyan érdemes vállalkozóként kommunikálnunk a neten?

Langmár Zsuzsa szerint a legfőbb kommunikációs felületünk a saját weboldalunk, ahol a rendszeresen frissülő tartalmakkal szakértőként pozicionálhatjuk magunkat. Emellett persze elengedhetetlen a Facebook és erősen ajánlott a YouTube (már csak az utóbbi Google-érdekeltsége miatt is). Az, hogy a többi közösségimédia-felületből ki melyiket veszi igénybe, már egyéni profil kérdése. Vannak szektorok, ahol az Instagram-, míg máshol a LinkedIn-jelenlét hasznosabb. Egyre fontosabb a Google térkép és a Google cégem használata is. Érdemes végiggondolnunk, melyik platform testhezálló a célcsoportjaink szempontjából – hiszen mindre semmiképpen nincs szükségünk. 

10 vállalkozóból 8 nem küld hírleveleket

Ami biztos, hogy a hírlevelek ideje továbbra sem járt le: „Hiába temetik őket minden évben, hogy senki sem olvassa, ez nem igaz! Az átlagos megnyitási statisztika 20-25 százalék. Elsősorban azért kell őket minden héten kiküldeni, hogy éreztessük: folyamatosan jelen vagyunk. A hírlevelek érezhető profitot generálnak. Mégis azzal szembesülünk, hogy 10 vállalkozóból 8 nem küld heti hírlevelet, amivel elszalasztja ezt a lehetőséget. Sokan nem tudják, hogy miként írjanak hírlevelet, webszöveget, ezért nekik az erről szóló ingyenes, weboldalunkról letölthető anyagunkat javaslom" – mondja Langmár Zsuzsa.

Folyamatosan tájékoztatni kell a vásárlókat

Fontos azt is időről időre tudatosítani, hogy továbbra is működünk, kiszolgáljuk az igényeket. Különösen érvényes ez karantén idején, amikor a kiszámíthatatlanság rengeteg céget csődbe vitt. Nem tehetjük meg, hogy az egyik héten bezárunk, a másikon újranyitunk! Kommunikáljunk tisztán minden felületen, ne szerepeljen például más nyitvatartás a Tripadvisoron, a weboldalunkon és a Google cégemben – ajánlja a szakértő.

„A kezdeti fejetlenségben sokan azzal tudtak piaci részesedést növelni, hogy őket találták meg a Facebookon, a Google-ben a versenytársak helyett. A versenytársak ugyanis nem kommunikálták, hogy nyitva tartanak-e, hogy továbbra is elérhetőek-e. Ami tehát az egyik cég tragédiája lett, az hozott a másiknak fellendülést” – tette hozzá Langmár Zsuzsa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS