A munka-magánélet egyensúlyának megteremtése kiemelt életvezetési feladat. Sokaknak, ha csak időszakosan is, kisebb-nagyobb problémái adódnak belőle. A munkahelyi feladatokat mi, magyarok is gyakran engedjük túlnyúlni a munkaidőn – derül ki a Samsung Electronics hazai felméréséből.
A mobiltelefon, megjelenésével szinte egy időben, hamar munkaeszközzé is vált. Manapság céges leveleikhez a dolgozók a nap 24 órájában hozzáférhetnek, hiszen mobiljuk elkíséri őket mindenhová. És elérhetők munkaidőn túl is. És ha már ott a kísértés, az emberek élnek is vele.
A Samsung kutatásában megkérdezett felnőttek több mint fele (51 százalék) gyakran kap és fogad munkaügyi hívásokat szabadidejében, ilyen esetben pedig 27 százalékuk szinte mindig felveszi munkaidőn kívül a telefont. A céges levelezés követése a hívások fogadásához hasonló eredményt mutat: az emberek 23 százaléka gyakran, 13 százaléka pedig szinte állandóan ellenőrzi és kezeli munkahelyi leveleit.
Annak ellenére teszik ezt, hogy a kutatás adataiból az is kiderül: a felnőttek 86 százalékát zavarja, ha a másik a mobilját nyomkodja személyes beszélgetés közben vagy ahelyett. A felnőttek között 47 százalék azok aránya, akik nagyon zavarónak tartják ezt a viselkedést. Ez a tendencia, vagyis a folyamatos munkaügyi készenlét káros hatással lehet kapcsolatainkra, a megkérdezettek ezzel tisztában is vannak, hiszen tudják, hogy családjukat, barátaikat idegesíti a szabadidőben történő, társasági mobilhasználat.
Érdemes törekedni az egyensúly kialakítására. „Alkossuk meg a saját szabályainkat, melyek illenek személyiségünkhöz és munkakörünkhöz is – javasolja a kutatás eredményei alapján Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetője. – Ha szükséges, vezessünk be saját magunk számára rendszert, amely kiterjedhet a munkaidőn kívüli levelezés önszabályozására, telefonhívások kezelésére. Tarthatunk email-mentes hétvégét, vagy esténként kikapcsolhatjuk az értesítéseket. Csak rajtunk áll, hogy saját kényelmünknek és életünknek megfelelően használjuk a technológiát, és így mindent a maga idejében csináljunk.”
Ugyanakkor nem csak a munka férkőzött be a magánéletbe, de a magánélet fesztelenebb hangvétele is megjelent a munka világában. Erre példa a kutatás eredménye, amely szerint az emberek 30 százaléka használ emojikat a munkahelyi kommunikáció során is, ami egy-két évtizede elképzelhetetlen lett volna, és azt is jelzi, hogy a munkára jellemző közlésmód is sokat változott, közvetlenebb lett a digitális korban.
Bárhol kóstoltam, két napon keresztül előbb-utóbb felemlegették. Túl sokan ahhoz, hogy szó nélkül hagyjuk.
A sikeres megbeszélések nyomán a kivitelezés új lendületet kap – mondta Szijjártó Péter, miután a Roszatom képviselőivel tárgyalt.