Ön is sokat dolgozik a hálószobában?

2019. 01. 16., 12:30

A munka-magánélet egyensúlyának megteremtése kiemelt életvezetési feladat. Sokaknak, ha csak időszakosan is, kisebb-nagyobb problémái adódnak belőle. A munkahelyi feladatokat mi, magyarok is gyakran engedjük túlnyúlni a munkaidőn – derül ki a Samsung Electronics hazai felméréséből.

A mobiltelefon, megjelenésével szinte egy időben, hamar munkaeszközzé is vált. Manapság céges leveleikhez a dolgozók a nap 24 órájában hozzáférhetnek, hiszen mobiljuk elkíséri őket mindenhová. És elérhetők munkaidőn túl is. És ha már ott a kísértés, az emberek élnek is vele.

A Samsung kutatásában megkérdezett felnőttek több mint fele (51 százalék) gyakran kap és fogad munkaügyi hívásokat szabadidejében, ilyen esetben pedig 27 százalékuk szinte mindig felveszi munkaidőn kívül a telefont. A céges levelezés követése a hívások fogadásához hasonló eredményt mutat: az emberek 23 százaléka gyakran, 13 százaléka pedig szinte állandóan ellenőrzi és kezeli munkahelyi leveleit.

Annak ellenére teszik ezt, hogy a kutatás adataiból az is kiderül: a felnőttek 86 százalékát zavarja, ha a másik a mobilját nyomkodja személyes beszélgetés közben vagy ahelyett. A felnőttek között 47 százalék azok aránya, akik nagyon zavarónak tartják ezt a viselkedést. Ez a tendencia, vagyis a folyamatos munkaügyi készenlét káros hatással lehet kapcsolatainkra, a megkérdezettek ezzel tisztában is vannak, hiszen tudják, hogy családjukat, barátaikat idegesíti a szabadidőben történő, társasági mobilhasználat.

Érdemes törekedni az egyensúly kialakítására. „Alkossuk meg a saját szabályainkat, melyek illenek személyiségünkhöz és munkakörünkhöz is – javasolja a kutatás eredményei alapján Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetője. – Ha szükséges, vezessünk be saját magunk számára rendszert, amely kiterjedhet a munkaidőn kívüli levelezés önszabályozására, telefonhívások kezelésére. Tarthatunk email-mentes hétvégét, vagy esténként kikapcsolhatjuk az értesítéseket. Csak rajtunk áll, hogy saját kényelmünknek és életünknek megfelelően használjuk a technológiát, és így mindent a maga idejében csináljunk.”

Ugyanakkor nem csak a munka férkőzött be a magánéletbe, de a magánélet fesztelenebb hangvétele is megjelent a munka világában. Erre példa a kutatás eredménye, amely szerint az emberek 30 százaléka használ emojikat a munkahelyi kommunikáció során is, ami egy-két évtizede elképzelhetetlen lett volna, és azt is jelzi, hogy a munkára jellemző közlésmód is sokat változott, közvetlenebb lett a digitális korban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 15., 09:25
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS