Mit tehet a beteg, ha hibás az e-recept?

Mi az e-recept?

A digitális forradalom révén, az információs és kommunikációs technológia részeként megjelentek az e-receptek, egy gyorsabb, kényelmesebb, kevesebb személyes kontaktot igénylő, és nem utolsó sorban környezetbarát megoldást kínálva orvosoknak, gyógyszerészeknek és betegeknek a mindennapokban.

Mielőtt a felelősség kérdését megvizsgálnánk, fontos megérteni mit is jelent a recept. A recept egy olyan dokumentum, amelyben az orvos felhatalmazza a gyógyszerészt, hogy bizonyos gyógyszereket küldjön vagy adjon át a betegének, és ezzel egyidejűleg utasítja a beteget, hogy alkalmazza azokat. Ez a dokumentum jogi természetű, és kizárólag megfelelően akkreditált és regisztrált orvosok állíthatják ki őket hivatásuk gyakorlása során.

Az e-recept és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér („EESZT” vagy „Felhő”) azért jött létre, hogy digitalizálják a betegellátás bizonyos részének adminisztratív oldalát: a beutalók, receptek, leletek kiadását, illetve a háziorvosok, szakorvosok közötti meghatározott kommunikációt. Fontos szempont továbbá, hogy az elektronikus rendszer a betegek életét nagymértékben megkönnyíti, ugyanis az e-receptek bevezetésével és emellett a papír alapú adminisztráció fokozatos csökkenésével – hosszabb távon – a várakozási idő is rövidülhet. Egy szó, mint száz, ez azt jelenti az ellátottak számára, hogy a korábban papíralapú receptek már kizárólag a Felhőben találhatók meg.

Az e-receptek elérése igen egyszerű, azok kiváltása TAJ-azonosítóval működik, ami akkor jogszerű, ha a beteg vagy meghatalmazottja azonosítja magát e-személyi igazolvánnyal vagy bármely fényképes személyazonosságot igazoló igazolvánnyal, a TAJ kártya bemutatása mellett. Az e-receptek kiváltásához a Felhőbe történő bejelentkezés nem szükséges, azonban a betegek saját személyes fiókjukban megtekinthetik a már felírt, kiváltásra váró gyógyszerek receptjét.

Ki lehet a felelős a hiba esetén?

A gyors, komfortos megoldás kínálása mellett, mint minden digitális újítás, a Felhő is rejthet, illetve hordozhat hibázási lehetőséget. De vajon, ha bekerül az a bizonyos porszem a gépezetbe, és a beteg nem a kórképének, számára megfelelő gyógyszert kapja meg az e-receptben hibásan szereplő adatok alapján, kié lesz a felelősség?

Az EESZT felületén az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt medicinát vagy hatóanyagot, annak mennyiségét és formáját, valamint a rendelés keltét, továbbá a beteg TAJ-számát, közgyógyellátott beteg esetén pedig a közgyógyellátási igazolvány számát is. A vény, legyen az hagyományos papíralapú vagy e-recept, az arra jogosult orvosnak a törvény által meghatározott tartalommal kell kiállítania. Abban az esetben, ha az EESZT felületére hibásan rögzített adatok alapján kerül feltöltésre az e-recept, ezáltal helytelen gyógyszer kerül rendelésre a beteg számára, a Felhőben található téves receptért a vényt kiállító orvos tartozik felelősséggel.

„A gyógyszert rendelő orvosnak büntető és polgári jogi felelőssége van” – ismerteti dr. Bujdosó Gréta, a KNP LAW jogásza. „A fő különbség a büntető és polgári jogi felelősségi szint között az, hogy a büntetőjogi felelősségnél az orvost a foglalkozási szabályok megszegéséért – azaz ha téves gyógyszerrendelés miatt a beteg egészsége veszélybe kerül - személyesen vonják felelősségre, ellenben a polgári jogi felelősséggel, amely mögöttes, és amelynek keretében elsősorban az intézmény köteles helytállni a betegnek okozott kárért. Ilyen esetben a beteg vagyoni és nem vagyoni kártérítés fizetésre tarthat igényt.”

Mi a gyógyszerész felelőssége?

A gyógyszer kiadója az e-recept adatait az EESZT útján, annak a vénynyilvántartásából kérdezi le. Vényköteles gyógyszer esetében, amennyiben a törvényileg meghatározott kötelező tartalmi elemek nem találhatók meg a dokumentumban, azt érvénytelennek kell tekinteni, ezért nem lehetséges az alapján gyógyszert kiadni. A vény kötelező tartalmi elemeinek ellenőrzése a gyógyszer kiadójának, azaz a gyógyszerésznek a feladata és felelőssége. Amennyiben az orvos a gyógyszer pontos adagolását nem egyértelműen tüntette fel, a gyógyszer kiadója a rendelt gyógyszert a beteg részére nem adhatja ki. Tehát, ha mindezek ellenére a vényköteles gyógyszer kiadása megtörténik, és ezáltal a beteg nem a számára megfelelő gyógyszerhez jut, a vény tartalmi hibáinak figyelmen kívül hagyása miatt a gyógyszer kiadója felelős.

Azon esetet, amikor a gyógyszertár érdekkörében felmerült okból tévesen kiszolgáltatott gyógyszert kap a beteg a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet (továbbiakban: „Rendelet”) szabályozza. A Rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a tévesen kiszolgált gyógyszert a beteg a kiadást követő ötödik nap végéig visszaviheti abba a gyógyszertárba, ahol azt a vásárlást igazoló dokumentum alapján kiadták, és azt a gyógyszertár köteles visszavenni.

A Felhő működése során fellépő hiba

Bármilyen fellépő technikai hiba esetén, amikor az EESZT nem érhető el, a vény felírási igazolás alapján is kiadható. A gyógyszer átvételét az átvevő személy aláírásával, és a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány számának feltüntetésével ismeri el a kiadási igazoláson. A gyógyszer megfelelő rögzítéséért a Felhőben az orvos, a recept tartalmának ellenőrzéséért pedig a gyógyszer kiadója felelős.

„Megállapítható, hogy a digitalizált egészségügy ezen területén továbbra is pótolhatatlan az emberi közreműködés, hiszen a gyógyszert rendelő orvost az e-recept feltöltésével kapcsolatban, valamint a gyógyszerészt a gyógyszer kiadása tekintetében ellenőrzési kötelezettségét terheli. Bármelyikük felelőssége fennáll, amennyiben ezen kötelezettségek elmulasztása révén az ellátott beteg nem megfelelő medicinához jut” – foglalja össze a KNP LAW szakértője.