Mit tehet a beteg, ha hibás az e-recept?

2021. 11. 09., 14:53

Kinek a felelőssége, ha a beteg hibás adatok miatt nem a neki megfelelő gyógyszert kapja? Az orvos, a gyógyszerész vagy a Felhő-szolgáltató lesz számon kérhető? A felmerülő kérdésekre a KNP LAW szakértője válaszol.

Mi az e-recept?

A digitális forradalom révén, az információs és kommunikációs technológia részeként megjelentek az e-receptek, egy gyorsabb, kényelmesebb, kevesebb személyes kontaktot igénylő, és nem utolsó sorban környezetbarát megoldást kínálva orvosoknak, gyógyszerészeknek és betegeknek a mindennapokban.

Mielőtt a felelősség kérdését megvizsgálnánk, fontos megérteni mit is jelent a recept. A recept egy olyan dokumentum, amelyben az orvos felhatalmazza a gyógyszerészt, hogy bizonyos gyógyszereket küldjön vagy adjon át a betegének, és ezzel egyidejűleg utasítja a beteget, hogy alkalmazza azokat. Ez a dokumentum jogi természetű, és kizárólag megfelelően akkreditált és regisztrált orvosok állíthatják ki őket hivatásuk gyakorlása során.

Az e-recept és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér („EESZT” vagy „Felhő”) azért jött létre, hogy digitalizálják a betegellátás bizonyos részének adminisztratív oldalát: a beutalók, receptek, leletek kiadását, illetve a háziorvosok, szakorvosok közötti meghatározott kommunikációt. Fontos szempont továbbá, hogy az elektronikus rendszer a betegek életét nagymértékben megkönnyíti, ugyanis az e-receptek bevezetésével és emellett a papír alapú adminisztráció fokozatos csökkenésével – hosszabb távon – a várakozási idő is rövidülhet. Egy szó, mint száz, ez azt jelenti az ellátottak számára, hogy a korábban papíralapú receptek már kizárólag a Felhőben találhatók meg.

Az e-receptek elérése igen egyszerű, azok kiváltása TAJ-azonosítóval működik, ami akkor jogszerű, ha a beteg vagy meghatalmazottja azonosítja magát e-személyi igazolvánnyal vagy bármely fényképes személyazonosságot igazoló igazolvánnyal, a TAJ kártya bemutatása mellett. Az e-receptek kiváltásához a Felhőbe történő bejelentkezés nem szükséges, azonban a betegek saját személyes fiókjukban megtekinthetik a már felírt, kiváltásra váró gyógyszerek receptjét.

Ki lehet a felelős a hiba esetén?

A gyors, komfortos megoldás kínálása mellett, mint minden digitális újítás, a Felhő is rejthet, illetve hordozhat hibázási lehetőséget. De vajon, ha bekerül az a bizonyos porszem a gépezetbe, és a beteg nem a kórképének, számára megfelelő gyógyszert kapja meg az e-receptben hibásan szereplő adatok alapján, kié lesz a felelősség?

Az EESZT felületén az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt medicinát vagy hatóanyagot, annak mennyiségét és formáját, valamint a rendelés keltét, továbbá a beteg TAJ-számát, közgyógyellátott beteg esetén pedig a közgyógyellátási igazolvány számát is. A vény, legyen az hagyományos papíralapú vagy e-recept, az arra jogosult orvosnak a törvény által meghatározott tartalommal kell kiállítania. Abban az esetben, ha az EESZT felületére hibásan rögzített adatok alapján kerül feltöltésre az e-recept, ezáltal helytelen gyógyszer kerül rendelésre a beteg számára, a Felhőben található téves receptért a vényt kiállító orvos tartozik felelősséggel.

„A gyógyszert rendelő orvosnak büntető és polgári jogi felelőssége van” – ismerteti dr. Bujdosó Gréta, a KNP LAW jogásza. „A fő különbség a büntető és polgári jogi felelősségi szint között az, hogy a büntetőjogi felelősségnél az orvost a foglalkozási szabályok megszegéséért – azaz ha téves gyógyszerrendelés miatt a beteg egészsége veszélybe kerül - személyesen vonják felelősségre, ellenben a polgári jogi felelősséggel, amely mögöttes, és amelynek keretében elsősorban az intézmény köteles helytállni a betegnek okozott kárért. Ilyen esetben a beteg vagyoni és nem vagyoni kártérítés fizetésre tarthat igényt.”

Mi a gyógyszerész felelőssége?

A gyógyszer kiadója az e-recept adatait az EESZT útján, annak a vénynyilvántartásából kérdezi le. Vényköteles gyógyszer esetében, amennyiben a törvényileg meghatározott kötelező tartalmi elemek nem találhatók meg a dokumentumban, azt érvénytelennek kell tekinteni, ezért nem lehetséges az alapján gyógyszert kiadni. A vény kötelező tartalmi elemeinek ellenőrzése a gyógyszer kiadójának, azaz a gyógyszerésznek a feladata és felelőssége. Amennyiben az orvos a gyógyszer pontos adagolását nem egyértelműen tüntette fel, a gyógyszer kiadója a rendelt gyógyszert a beteg részére nem adhatja ki. Tehát, ha mindezek ellenére a vényköteles gyógyszer kiadása megtörténik, és ezáltal a beteg nem a számára megfelelő gyógyszerhez jut, a vény tartalmi hibáinak figyelmen kívül hagyása miatt a gyógyszer kiadója felelős.

Azon esetet, amikor a gyógyszertár érdekkörében felmerült okból tévesen kiszolgáltatott gyógyszert kap a beteg a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet (továbbiakban: „Rendelet”) szabályozza. A Rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a tévesen kiszolgált gyógyszert a beteg a kiadást követő ötödik nap végéig visszaviheti abba a gyógyszertárba, ahol azt a vásárlást igazoló dokumentum alapján kiadták, és azt a gyógyszertár köteles visszavenni.

A Felhő működése során fellépő hiba

Bármilyen fellépő technikai hiba esetén, amikor az EESZT nem érhető el, a vény felírási igazolás alapján is kiadható. A gyógyszer átvételét az átvevő személy aláírásával, és a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány számának feltüntetésével ismeri el a kiadási igazoláson. A gyógyszer megfelelő rögzítéséért a Felhőben az orvos, a recept tartalmának ellenőrzéséért pedig a gyógyszer kiadója felelős.

„Megállapítható, hogy a digitalizált egészségügy ezen területén továbbra is pótolhatatlan az emberi közreműködés, hiszen a gyógyszert rendelő orvost az e-recept feltöltésével kapcsolatban, valamint a gyógyszerészt a gyógyszer kiadása tekintetében ellenőrzési kötelezettségét terheli. Bármelyikük felelőssége fennáll, amennyiben ezen kötelezettségek elmulasztása révén az ellátott beteg nem megfelelő medicinához jut” – foglalja össze a KNP LAW szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS