Az EU és Kína által megkötött Befektetési Egyezmény életbe lépését követően az uniós, köztük a magyar cégek számára számos szektorban már nem lesz kötelező vegyesvállalat alapítása és a technológiáik átadása ahhoz, hogy a távol-keleti országban működjenek. A hazai vállalkozások közvetetten is profitálhatnak a megállapodásból, mivel a velük együttműködő nyugat-európai társaságok terjeszkedési lehetőségei szintén könnyebbé válnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
A 2020. december 30-án bejelentett Befektetési Egyezménnyel Kína jelentősen engedett a külföldi beruházásokat érintő korlátozásokból az Európai Unióval szemben. A várhatóan a 2022-es francia Európai Uniós soros elnökség alatt hatályba lépő megállapodás keretében az EU számára kulcsfontosságú szektorokban oldják fel a vegyesvállalatokra vonatkozó feltételeket, így kínai társtulajdonos nélkül is beléphetnek az ország piacára az unióban működő cégek.
A paktummal többek között lehetővé válik a teljes mértékben európai tulajdonú autógyártó üzemek betelepítése az országba, valamint nagyobb teret enged például magánkórházak építésére olyan jelentősebb kínai városokban, mint Peking vagy Sanghaj. Ezentúl a banki és biztosítási szektorokban történő külföldi befektetések esetén sem kötelező kínai szakmai partner bevonása. Szintén eltörölték a vegyesvállalat alapítási kényszert az ingatlanszektorban bérleti és lízing konstrukciókat ajánló szolgáltatók, illetve az uniós szállítmányozási és logisztikai cégek számára. A piackutató cégek és a reklámügynökségek is működhetnek Kínában helyi tulajdonostársak nélkül.
Az Egyezmény értemében a távol-keleti ország nem kötelezheti az uniós befektetőket arra sem, hogy kínai vegyesvállalati partnereikkel megosszák titkos technológiáikat. Az engedélyeztetési eljárások során a kínai hatóságoknak is sokkal szigorúbb előírások mentén kell kezelniük ezeket az információkat.
„Láttunk korábban arra példákat, hogy magyar vállalatoknak a kínai piacon jelentős nehézséget okozott a kínai partner bevonása, illetve sokakat el is tántorított ez a kötöttség. Ezek az akadályok most elhárulnak, így a megállapodás komoly lehetőséget jelenthet a kínai piacra lépést fontolgató magyar vállalatoknak” – mutatott rá Wolf Csaba, a Baker McKenzie vezető Kína-szakértője. Azzal, hogy a megállapodásból adódóan Kína lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít az európai cégeknek az országban való terjeszkedésre, a magyar vállalatok akár közvetlenül is profitálhatnak. „Számos hazai vállalkozás áll közvetlen beszállítói kapcsolatban nagy nyugat-európai – elsősorban német – cégekkel, amelyek kínai piaci térnyerése növelheti ezeknek magyar cégeknek az eredményességét. Annak ellenére, hogy nemzetközi összevetésben alacsony a magyar, Kínába irányuló befektetési hajlandóság, a tendencia azt mutatja, hogy a korábbi évekhez képest viszont jelentősen megnövekedett azoknak a magyar vállalatoknak a száma, amelyek fontolgatják termelési kapacitásaik kihelyezését a Távol-Keletre, vagy már tettek is lépéseket ennek elérése érdekében.”
A megállapodást több európai ország ellenezte a kínai emberjogi helyzet vitatott megítélése miatt, így például Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Belgium is kifogásolta, hogy a bejelentés túl hamar – a német EU soros elnökség leköszönése előtt két nappal – történt meg, mivel álláspontjuk szerint meg kellett volna várni az USA válaszát, miután a Biden-adminisztráció elfoglalja hivatalát. Az üzleti folyamatok biztonságosságát igyekszik fenntartani a továbbra is hatályban lévő, az Unióban megvalósuló kínai befektetések nemzetbiztonsági vizsgálatára irányuló kötelezettség, amellyel az EU-nak lehetősége van indokolt esetben megtiltani tranzakciókat.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”