Az EU és Kína által megkötött Befektetési Egyezmény életbe lépését követően az uniós, köztük a magyar cégek számára számos szektorban már nem lesz kötelező vegyesvállalat alapítása és a technológiáik átadása ahhoz, hogy a távol-keleti országban működjenek. A hazai vállalkozások közvetetten is profitálhatnak a megállapodásból, mivel a velük együttműködő nyugat-európai társaságok terjeszkedési lehetőségei szintén könnyebbé válnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
A 2020. december 30-án bejelentett Befektetési Egyezménnyel Kína jelentősen engedett a külföldi beruházásokat érintő korlátozásokból az Európai Unióval szemben. A várhatóan a 2022-es francia Európai Uniós soros elnökség alatt hatályba lépő megállapodás keretében az EU számára kulcsfontosságú szektorokban oldják fel a vegyesvállalatokra vonatkozó feltételeket, így kínai társtulajdonos nélkül is beléphetnek az ország piacára az unióban működő cégek.
A paktummal többek között lehetővé válik a teljes mértékben európai tulajdonú autógyártó üzemek betelepítése az országba, valamint nagyobb teret enged például magánkórházak építésére olyan jelentősebb kínai városokban, mint Peking vagy Sanghaj. Ezentúl a banki és biztosítási szektorokban történő külföldi befektetések esetén sem kötelező kínai szakmai partner bevonása. Szintén eltörölték a vegyesvállalat alapítási kényszert az ingatlanszektorban bérleti és lízing konstrukciókat ajánló szolgáltatók, illetve az uniós szállítmányozási és logisztikai cégek számára. A piackutató cégek és a reklámügynökségek is működhetnek Kínában helyi tulajdonostársak nélkül.
Az Egyezmény értemében a távol-keleti ország nem kötelezheti az uniós befektetőket arra sem, hogy kínai vegyesvállalati partnereikkel megosszák titkos technológiáikat. Az engedélyeztetési eljárások során a kínai hatóságoknak is sokkal szigorúbb előírások mentén kell kezelniük ezeket az információkat.
„Láttunk korábban arra példákat, hogy magyar vállalatoknak a kínai piacon jelentős nehézséget okozott a kínai partner bevonása, illetve sokakat el is tántorított ez a kötöttség. Ezek az akadályok most elhárulnak, így a megállapodás komoly lehetőséget jelenthet a kínai piacra lépést fontolgató magyar vállalatoknak” – mutatott rá Wolf Csaba, a Baker McKenzie vezető Kína-szakértője. Azzal, hogy a megállapodásból adódóan Kína lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít az európai cégeknek az országban való terjeszkedésre, a magyar vállalatok akár közvetlenül is profitálhatnak. „Számos hazai vállalkozás áll közvetlen beszállítói kapcsolatban nagy nyugat-európai – elsősorban német – cégekkel, amelyek kínai piaci térnyerése növelheti ezeknek magyar cégeknek az eredményességét. Annak ellenére, hogy nemzetközi összevetésben alacsony a magyar, Kínába irányuló befektetési hajlandóság, a tendencia azt mutatja, hogy a korábbi évekhez képest viszont jelentősen megnövekedett azoknak a magyar vállalatoknak a száma, amelyek fontolgatják termelési kapacitásaik kihelyezését a Távol-Keletre, vagy már tettek is lépéseket ennek elérése érdekében.”
A megállapodást több európai ország ellenezte a kínai emberjogi helyzet vitatott megítélése miatt, így például Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Belgium is kifogásolta, hogy a bejelentés túl hamar – a német EU soros elnökség leköszönése előtt két nappal – történt meg, mivel álláspontjuk szerint meg kellett volna várni az USA válaszát, miután a Biden-adminisztráció elfoglalja hivatalát. Az üzleti folyamatok biztonságosságát igyekszik fenntartani a továbbra is hatályban lévő, az Unióban megvalósuló kínai befektetések nemzetbiztonsági vizsgálatára irányuló kötelezettség, amellyel az EU-nak lehetősége van indokolt esetben megtiltani tranzakciókat.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.