Inkább a szakmai kihívás és nem a pénz motiválja a magyar fiatalokat pályaválasztáskor

2020. 01. 07., 17:30

A felsőoktatási tanulmányaikat éppen befejező vagy frissdiplomás fiatalokról sokakban élhet az a kép, hogy csak a magas fizetés és a gyors előrejutás motiválja őket, és egyébként is, nem tudják igazán, hogy milyen karrierutat szeretnének bejárni. A nemzetközi kulturális csereprogramokat szervező Camp Leaders friss felmérése azonban más képet mutat.

A Camp Leaders már 12 éve van jelen Magyarországon, és ez idő alatt több ezer fiatalt segítettek abban, hogy egy tengerentúlon töltött nyár során dolgozhassanak, utazhassanak és közben megismerhessenek egy merőben más kultúrát. A programjaikban részt vevő fiatalok többsége a Z generációból kerül ki (1997-2010 között születettek), nagy részük éppen a felsőoktatási tanulmányait végzi, harmaduk pedig már elhelyezkedett a munkaerőpiacon.

„Az évek során sok fiatallal találkoztunk, beszélgettünk velük a programot megelőző interjúkon, és vártuk őket haza az Amerikában töltött nyár után. Mi azt tapasztaljuk, hogy a Z generáció tagjai céltudatosak és nagyon vágynak az önállóságra, ugyanakkor sok helyen hallhatjuk, olvashatjuk, hogy sokkal többet szoronganak fiatal koruk ellenére, mint a korábbi generációk. Ezért is szerettük volna megkérdezni őket arról, hogy mi motiválja őket és mit tesznek a jövőjükért”  – mondja Fekete Alex, a Camp Leaders Hungary ügyvezető-tulajdonosa.

Mit tesznek a Z-k a jövőjükért?

A Camp Leaders saját, többezres alumni közössége körében végzett, nem reprezentatív felmérésben megkérdezett fiatalok közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten sokat tesz azért, hogy nagyobb esélyekkel induljon a jövőben a munkaerőpiaci versenyben. Többségük úgy érzi, ebben a gyakorlati hely tudatos kiválasztása játssza a legnagyobb szerepet (38 százalék), nem véletlenül, hiszen szinte minden toborzási folyamatban fontos, rendelkezik-e már a jelölt releváns munkatapasztalattal. A második helyen a felsőoktatáson kívül szerzett egyéb képzettségek, kompetenciák állnak (26 százalék), majd kicsit lemaradva a külföldön szerzett szakmai gyakorlat következik (21 százalék). A fiatalok továbbra is csak kis számban veszik igénybe a különböző karrierszolgáltatásokat, tanácsadást, és az intézményekben szervezett állásbörzéket sem tartják igazán hatékonynak.

Pénz, biztonság vagy kihívások?

Vajon milyen tényezők alapján döntenek a Z generációsok, ha a pályaválasztásra kerül a sor? Meglepő módon a válaszadó fiatalok negyede (25 százalék) olyan szakmát szeretne, amelyben izgalmas, kihívást jelentő feladatokkal találkozhat. Bár lemaradva (18 százalék), de a második legfontosabb döntő szempontnak a magas kereseti lehetőség számított, ezt követte a biztonság/stabilitás, valamint a karrierépítés és a szakmai előrelépés jövőbeli ígérete.

„Természetesen azt is tudni szerettük volna, hogy milyen értékekkel gazdagodnak a programunk résztvevői az USA-ban töltött hetekben, hiszen ezek sok esetben billenthetnek pozitív irányba egy kiválasztási folyamatot, amellett, hogy a fiatalok személyiségét is gazdagítják. A legtöbben az angol nyelvtudásuk villámgyors fejlődését emelték ki, de hangsúlyozták azt is, hogy önállóbbak és talpraesettebbek lettek, fejlődött a problémamegoldó képességük és a nemzetközi tábori csapatnak köszönhetően a kulturális sokszínűséget is sokkal jobban kezelték a programot követően” – tette hozzá Fekete Alex.

Kopogtat a jövő

Ezt a kérdést jól látják a Z-k: amellett, hogy 2019-ben Európa-szerte javultak a foglalkoztatási adatok, a fiatalok továbbra sincsenek könnyű helyzetben. Magyarországon a legfiatalabb korcsoportban csökkentek a foglalkoztatásra vonatkozó értékek, így ők valóban jobban teszik, ha minél több tapasztalattal és készséggel vértezik fel magukat már a tanulmányaik során. Ebben segítségükre lehetnek az olyan szakmai gyakorlatok is, mint a Resort Leaders, ami kifejezetten a turizmus-vendéglátás területén kínál értékes külföldi munkatapasztalatot, legyen szó diákmunkáról vagy hivatalos szakmai gyakorlatról. Az így szerzett élményeket és készségeket nem csupán hazatérve tudják kamatoztatni a fiatalok, többen közülük a program során kialakított kapcsolatoknak köszönhetően kaptak később munkát, és ma már menedzseri pozíciókban dolgoznak.

A programokban korábban résztvevő fiatalok csaknem harmada ma már főállásban dolgozó frissdiplomás, saját bevallásuk szerint bruttó 300 000 és 500 000 forint közötti átlagfizetéssel. Többségük elégedett vagy kifejezetten elégedett jelenlegi pozíciójával, azonban a következő 5 évben szeretnének előrelépni, és ezért tenni is akarnak: szeretnének további képzettségeket szerezni és tudatosan fejleszteni szakmai tudásukat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS