Egyre több startup és vállalkozás dönt úgy, hogy kockázati tőkebefektetést vesz igénybe cége elindításához, fellendítéséhez, hogy felgyorsítsa a piacra lépését, fejlődését. A befektetők elnyerése azonban külön „művészet”, amelynek nem árt megtanulni a technikáját. A Cápák között üzleti showműsor K&H az innovációért különdíját elnyert, Cseppke megálmodói ezért megmutatják, hogy mire érdemes figyelni, amikor a sorsdöntő megbeszélésre sor kerül.
A kockázati tőkebefektetés a startupok és vállalkozások körében ígéretes lehetőség, amellyel egyre több hazai cég is él. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) legfrissebb jelentése szerint, a hazai kockázati tőkealapok tevékenységeit vizsgálva, tavaly 203 befektetést hajtottak végre itthon és külföldön, összesen 125 millió euró, hozzávetőleg 45 milliárd forint értékben, ami 64 százalékkal több, mint a tavalyi évben. A befektetőkkel történő tárgyalás azonban külön tudást igényel, ezért alaposan fel kell készülni, ha gördülékenyen és eredményesen szeretnénk venni az akadályokat. A Cápák között üzleti showműsor K&H az innovációért különdíját elnyerő, Cseppke babaruhák és kiegészítők megálmodói – Giret Fruzsina és Laár Györgyi – már sikeresen megnyerték a Cápák bizalmát, most pedig megosztják tapasztalatait arról, hogy mire kell odafigyelni, ha tőkebefektetőkkel tárgyalunk.
1. Az alaposnál is jobban készüljünk fel!
A befektetők elsősorban a számokból értenek, tehát a felkészülés első és legfontosabb eleme, hogy a cég eredményeivel és értékeivel pontosan legyünk tisztában. Nemcsak azt kell megmutatnunk, hogy egyedülálló ötlettel, termékkel rendelkezünk, hanem azt is be kell bizonyítani, hogy van rá kereslet, termelni fog annyi hasznot az elképzelésünk, amivel megtérül a belefektetés. Fontos azonban, hogy végig maradjunk őszinték, ne akarjunk többnek vagy másnak látszani, mert a tényleges értékek, eredmények úgyis kiderülnek.
2. Legyen egyedi a bemutatkozásunk!
Jó benyomást akkor tudunk elérni, ha a bemutatkozásunk rövid, lényegre törő, emellett van benne olyan személyes történet, amelyen keresztül az adott fél meg tudja látni az üzlet mögött álló embert is. Mutassuk meg a vállalkozás jelenlegi helyzetét és jövőbeli lehetőségeit, és azt is, hogy honnan jöttünk, ki(k) áll(nak) a vállalkozás mögött.
3. Maradjunk reálisak!
A vállalkozónak meg kell tanulni érzelmileg elszakadni a projektjétől, nem pedig a saját „gyermekeként” gondolni rá, hiszen a tárgyalások alatt a potenciális partner üzletként tekint a vállalkozásunkra. Ha végig a realitások talaján maradunk és nem értékeljük túl a cégünket, akkor nem válunk komolytalanná a befektetők szemében.
4. A szerződéskötésnél figyeljünk oda az apró részletekre is!
Nem szabad hátradőlni, miután kezet ráztunk, ugyanis a szerződéskötés tartogathat nehézségeket. Ebben a fázisban minden aprónak tűnő részletet egyeztetnie kell a feleknek, mivel a befektetők elsődleges célja, hogy a pénzért és energiáért cserébe minél nagyobb haszonra tegyenek szert. Leendő partnerünk ugyanis nem hosszú évtizedek alatt kivett osztalékból szeretné visszakapni a pénzét, hanem rövid idő alatt, többszörös megtérüléssel.
„A kockázati tőkebefektetés mellett, a vállalkozások banki hitel segítségével is javíthatják likviditásukat. A hitelek előnye, hogy a bank nem kér értük tulajdonrészt cserébe, ezért érdemes akár a tőkebefektetéssel kombinálva, mind a két finanszírozási formát igénybe venni” – mondta el Kökény Roland, a Cápák közöttben bemutatkozó vállalkozásokat mentoráló K&H Bank kkv szegmens marketing vezetője.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.