Hogyan védhetjük meg a családi vagyont?

2021. 04. 06., 17:30

Ha a vagyont feldarabolják, az a családi vállalkozások dinamikus működésének leállásához vezethet. A hazai jogszabályok bővülésével már két alternatív módszerrel is meg lehet védeni több generáció munkájának gyümölcsét.

Korábban nem volt a magyar jogban olyan lehetőség, amely a magánvagyonok védelmét és irányítását megfelelően biztosította, ezért nevezhető hiánypótló intézkedésnek a bizalmi vagyonkezelési szerződés 2014-es magyarországi bevezetése. Újabb fontos lépés volt a 2019 márciusában bevezetett jogintézmény, a vagyonkezelő alapítvány, amellyel alapítványok működtethetők magáncélra.

A bizalmi vagyonkezeléssel és a családi alapítványokkal így alternatív módon, több generáción keresztül biztosítható a családi és magánvagyonok hatékony védelme. Az egyébként kötött, rugalmatlan társasági, öröklési és házassági vagyonjogi szabályokhoz képest a két jogintézmény rugalmas szabályozási kereteket biztosít. Mindkét esetben a vagyonelemek tulajdonjoga átszáll egy független vagyonkezelő személyre, aki meghatározott feltételek és korlátozások mellett kezeli a vagyont, a célok és kedvezményezettek érdekében. Ez a konstrukció számos kockázattól védi meg az átruházott vagyont, és védelmet jelent, hogy a hitelezők nem tarthatnak igényt ezekre a vagyonelemekre.

Miben különbözik a kettő?

Alapvető különbség a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok között, hogy míg előzőnél nincs előírás a kezelt vagyontömeg legkisebb mértékére, utóbbinál minimum 600 millió forint a küszöb. Időbeli korlát is van: a bizalmi vagyonkezelői konstrukció legfeljebb 50 évre hozható létre, a családi alapítványok időkorlátok nélkül működhetnek.

„A két jogintézmény biztosította lehetőség nélkülözhetetlen a Magyarországon különösen aktuális generációváltás sikeres megvalósításához, hogy az évek alatt nehéz munkával és sok kockázattal felépített családi vagyon ne forgácsolódjon szét. Ezek az eszközök, a dinamikusan működő családi vállalkozásokat hivatottak összetett rendszerként védeni és gyarapítani generációkon át” – mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

A két konstrukció az üzleti életben felmerülő gazdasági, jogi vagy pénzügyi kérdések számos aspektusára adhatnak rugalmas és hatékony választ, így felhasználásukra szélesebb körben van lehetőség. És bár kifejezett adóelőny elérésére nem alkalmasak, azonban a tőkejövedelmekre jellemző hazai és nemzetközi adózási kedvezményekkel megfelelően tudnak élni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS