Hat jel a jövőre való felkészüléshez – ezt tanácsolják a cégvezetőknek

A világjárvány megváltoztatta, felgyorsította a meglévő trendeket, az ellátási lánc megváltozott és új üzleti modellek tűntek fel. Az elmúlt másfél év megteremtette a lehetőséget a változások irányának feltérképezésére és a hatások felmérésére. Az Accenture első Business Futures jelentése radarként kívánja segíteni a cégvezetőket, hogy felismerhessék az üzleti változások jeleit, amik hatással lehetnek a jövőbeni üzletmenetre.

Hat jel az üzleti élet jövőjére való felkészüléshez

Egy közösségi adatgyűjtéssel összeállított 400 trendből álló listából kiindulva az Accenture külső tanácsadók, tudósok és kutatók bevonásával készítette el az üzleti változások 25 jelének szűkített listáját. Bár ez a 25 jel várhatóan a következő három évben válik teljessé és gyakorolja a legnagyobb hatást a vállalatokra, közülük 6 – amelyet a jövőbeni szervezeti siker alapvető tényezőjekéntazonosítottak – már most lehetőséget és támpontot nyújthat a vezetőknek a változtatáshoz és a növekedés új módjainak felfedezéséhez:

1) Előre látni a változásokat

A vállalatok újragondolják a növekedést eredményező üzleti tevékenységet, amelyekhez a múltbeli adatok kiértékelése komoly kihívást jelent. A gyorsabb döntéshozatal érdekében számos vállalat rögzít újfajta adathalmazokat, illetve használ analitikát és mesterséges intelligenciát a változó piaci és fogyasztási változások felismerésére, és azok üzleti felhasználására. A jelentés szerint a vállalatok 77 százaléka növelte a valós idejű adatok belső és külső forrásainak használatát az elmúlt 12 hónapban, ugyanakkor csak 38 százalékuk számolt be arról, hogy az ott dolgozók következetesen használják a valós idejű adatokat a mindennapi munkájuk során. Ráadásul a vállalkozásoknak csak 36 százaléka mondta, hogy van olyan felsővezető, aki felelős ezekért az erőfeszítésekért, és kevesebb mint a fele (43 százalék) rendelkezik megfelelően képzett munkaerővel ahhoz, hogy támogassa ezeket a törekvéseket.

2) Decentralizálni a döntéshozást

A globális válság következtében a piacok sokkal széttagoltabbá válnak és különböző régiók alakulnak ki saját szabályozási rendszerekkel, gazdasági modellekkel és kulturális normákkal. Ezzel egyidejűleg a fogyasztói magatartás gyorsan változik, új versenytársak jelennek meg, akik a változó igényeknek megfelelően kínálnak szolgáltatásokat. A vállalkozások reakciója erre az, hogy a döntéshozatalt decentralizálják, és olyan csapatokat hoznak létre, amelyek gyorsan és rugalmasan tudnak reagálni. Így a vállalat központi vezetése a kulcsfontosságú stratégiai döntésekre összpontosíthat. A jelentés szerint a szervezetek 91 százaléka hajlandó és képes arra, hogy vállalkozások átfogó szövetségeként működjön, és több mint a fele (58 százalék) gondolja úgy, hogy üzleti modellje a következő egy évben meg fog változni.

3) Elmozdulni az eredményorientáltságról a célvezéreltség irányába

A szervezetek felismerték, hogy szükség van olyan célokra, amelyek minden érdekelt fél számára előnyösek, azonban egyre nagyobb szakadék tátong a szándék és az eredmény között. A jelentés megállapította, hogy a vezetők 28 százaléka személyesen nem elkötelezett az értékteremtés iránt, és a szervezetek közel fele (48 százalék) szerint a kereskedelmi érdekek kiegyensúlyozása az egyik legnagyobb akadály ebben a folyamatban. Vannak azonban jelek arra, hogy a tendencia kezd megfordulni a fenntarthatósági törekvések és a nyereség megőrzése felé: a vezetők mindössze 24 százaléka mondta, hogy csökkentené a fenntarthatóságra vonatkozó EGS (Environmental Social Governance) kezdeményezéseket célzó befektetéseket, hogy elkerülje a nyereségre vonatkozó előrejelzés elmaradását. 

4) Az ellátási lánc vásárlói igényhez való igazítása

A világméretű világjárvány soha nem látott módon terhelte meg az ellátási láncokat, mivel a szervezetek drasztikus lépéseket tettek az áruk mozgásban tartása érdekében. Azért, hogy megfeleljenek a gyors, rugalmas, költséghatékony, felelős és fenntartható rendeléskiszolgálással kapcsolatos elvárásoknak, a gyártást a kereskedelmi igényekhez kell igazítani. A jelentés szerint a szervezetek többsége (92 százalék) növelte vagy növelni fogja a teljesítési központok igénybevételét; hasonló számú szervezet (96 százalék) már rendelkezik regionális ellátási láncokkal, vagy tervezi ezek létrehozását. A szervezetek 80 százaléka állítja, hogy ügyfeleik fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásai jelentősen megnövekedtek az elmúlt 12 hónapban.

5) Újradefiniálni a valóság és a hely fogalmát

A virtuális környezet terjedésével a fizikai és a virtuális világ összemosódik, az emberek számára új lehetőséget teremtve az élet, a munka, a fogyasztás és a társas kapcsolatok terén. A korlátozott fizikai interakciók évéből kilépve a vállalkozások megduplázzák a virtuálisra való átállást: a szervezetek 88 százaléka fektet a virtuális környezetek létrehozását célzó technológiákba, és közülük 91 százalék tervez későbbi beruházásokat.

6) Az új tudományos módszer – Tudományos vállalattá válni

A világjárvány miatt előtérbe kerültek a tudományos innovációk. Miközben az elmúlt évtizedben a legtöbb vállalat digitálissá vált, az elkövetkező évtizedben a cégek nagy részének tudományos szervezetté kell válnia és a tudományt alkalmazva kell megoldani a kihívásokat. A jelentés szerint a szervezetek 83 százaléka egyetért azzal, hogy az innováció tudományos megközelítésének elfogadása sikereket hozhat a jövőben, és 82 százalékuk szerint a hagyományos iparági határaikon kívüli tudományokba való befektetés döntő fontosságú lesz a szervezetük sikeréhez.