EKD támogatások: kedvező változások léptek életbe

2019. 03. 18., 08:48

Több, a munkahelyteremtést és a kutatás-fejlesztési tevékenységet segítő változás is történt az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások (EKD) kapcsán, amelyek összességében a feltételek kedvezőbbé tételével tovább ösztönözhetik mind a beruházási (zöldmezős, kapacitásbővítési), mind a kutatás-fejlesztési (K+F) projektek megvalósulását Magyarországon – hívták fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

Bővült például az elszámolható költségek köre a K+F projekteknél, enyhültek a technológia-intenzív beruházási feltételek, és újabb megyében vált elérhetővé kedvezőbb feltételek mellett a konstrukció.

2019. március 6-án lépett hatályba az EKD támogatásról szóló kormányrendelet módosítása, ami több szempontból is kedvezően érinti a munkahelyteremtéssel járó, illetve a munkahelyteremtéssel nem járó, úgynevezett „technológia-intenzív” beruházásokat, valamint a K+F projektek esetében adható, vissza nem térítendő támogatásokat.

„Fontos változás, hogy a technológia-intenzív beruházások esetében most már lehetőség van arra, hogy akár két kapcsolt vállalkozás közösen valósítson meg támogatott beruházást, illetve az ezen jogcím alatt igénybe vett EKD támogatáshoz szükséges minimum létszám 250 főről 100 főre csökkent” – hangsúlyozta dr. Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.

További kedvező változás, hogy a kutatás-fejlesztési projektek esetében bővült az elszámolható költségek köre a szerződéses kutatás költségeivel, ami legfeljebb a teljes fejlesztési projekt elszámolható költségének huszonöt százaléka lehet. Így bővül az EKD támogatási rendszerével ösztönözhető K+F projektek köre, és mivel egy vállalat egyes fejlesztési feladatokat igénybe tud venni más vállalkozásoktól is (saját kapacitásainak bővítés vagy fenntartása helyett), költséghatékonyabbá válhat egyes fejlesztési projektek megvalósítása is.

„Jó hír a borsodi fejlesztésre készülő vállalkozások számára, hogy Békés, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett az új szabályozás értelmében már Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is elérhetővé vált az EKD támogatás az 5 millió eurót és 50 újonnan létesített munkahelyet meghaladó beruházások esetén is” – tette hozzá dr. Márkus Csaba.

Módosult a bérelt vagy lízingelt ingatlanon megvalósuló projektekre vonatkozó szabályozás is. Az új kormányrendelet szerint amennyiben a lízing/bérleti szerződés a kötelező üzemeltetési időszak vége előtt lejár, a jövőben a támogatásra való jogosultság érdekében elegendő annak vállalása, hogy ez esetben akár az eredeti helyszíntől eltérő, a beruházás eredeti helyszínével azonos tervezési-statisztikai régióban fekvő másik, a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja a kedvezményezett.

A befektetett-eszköz alapú beruházások esetén elszámolható költségek köre is megváltozott. Ennek megfelelően most már a megújuló energia termeléséhez kapcsolódó eszközök költségei bizonyos feltételek teljesítése esetén (a beruházásnak nem elsődleges célja az energiatermelés, valamint a megtermelt energia a beruházás működtetését szolgálja, értékesítésre legfeljebb a megtermelt energia 20 százaéka kerül) elszámolható költségeknek minősülnek, legfeljebb a teljes projekt elszámolható költségének huszonöt százalékáig. Ez a módosítás – sok más kezdeményezés mellett – hozzájárulhat a megújuló energiához kapcsolódóan tett európai uniós vállalások teljesüléséhez is. Az elszámolható eszközök minimális költsége 200 ezer forintra emelkedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-08 17:40:00
Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint a második negyedévben megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagdíja 58 500 forint volt a személygépkocsik körében, ami 12 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában tapasztalt 66 500 forintos szinttől. A szerződések több mint felét négy biztosítónál kötötték az ügyfelek ebben az időszakban.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS