A dolgozói betegszabadság és a táppénz biztosítási jogviszonyhoz kötött, azok a munkaviszonyban állók jogosultak rá, akik egészségbiztosítási járulékot fizetnek és jellemzően betegség miatt időszakosan nem tudják ellátni feladatukat, keresőképtelenné válnak. A legfontosabb tudnivalókat Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője foglalta össze.
Mikor jár betegszabadság, és mikor táppénz?
Ha egy munkavállaló betegség miatt nem tudja ellátni munkakörét, akkor a betegség miatti keresőképtelenségének első 15 munkanapjára betegszabadságot vehet igénybe. Ezt a 15 munkanapot az év közben létrejött jogviszony esetén arányosítani kell.
Amennyiben a munkavállaló a rendelkezésre álló betegszabadságánál hosszabb – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője foglalta össze.
Amennyiben a munkavállaló a rendelkezésre álló betegszabadságánál hosszabb ideig keresőképtelen (beteg), akkor a betegszabadság lejártát követő naptól táppénz illeti meg. A jogszabályi pontosan rögzíti milyen feltételek mellett folyósítható táppénz: a biztosítási jogviszony meglétéhez, az egészségbiztosítási járulék fizetéséhez és a keresőképtelenséghez kötött ezen TB-ellátás elérhetősége.
A keresőképtelenséget a szabályozás pontosan meghatározza
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. paragrafusa pontosan rögzíti milyen esetben minősül keresőképtelennek egy munkavállaló. Keresőképtelen:
A betegszabadság idejére biztosított ellátás
Betegszabadságra olyan munkavállalók jogosultak, akik a Munka Törvénykönyve (MT.) hatálya alá eső munkaviszonyban dolgoznak, pl. Bt., Kft., Rt. munkavállalói. Ezen felül jogosultak még betegszabadságra a kormánytisztviselők, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. Nem jogosult betegszabadságra viszont pl. egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivétel, ha munkaviszony keretében munkát végez) és a megbízás alapján munkát végző személy.
A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka illeti meg a munkavállalót, amely bérként adózik, vagyis adó- és járulékköteles. A betegszabadságot teljes mértékben a munkáltató fizeti, de a munkáltató pozitív irányba is eltérhet az Mt.-től és akár 100 százalékban is térítheti a betegszabadságra járó bért.
A táppénz keretében biztosított ellátás
Az a biztosított, (munkavállaló), aki már kimerítette az éves betegszabadságát, de orvosi igazolással tudja igazolni a keresőképtelenségét, táppénzre jogosult. A táppénz a betegszabadsággal ellentétben már naptári napra jár, vagyis, ha például a keresőképtelensége munkaszüneti napra is esik, akkor arra táppénzt kap a munkavállaló.
Előfordulhat azonban, hogy nem minden esetben folyósítható a táppénz, még akkor sem, ha a jogosultság feltételei egyébként fennállnak.
Nem jár táppénz például:
A táppénz összegét elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) megfizetésére kötelezett. A számításkor a táppénz alapját ennek a jövedelemnek a naptári napi átlaga adja.
A táppénz mértéke a napi átlagkereset összegétől és a munkavállaló folyamatos biztosítási idejének hosszától függ. Ha a munkavállaló folyamatos biztosításban eltöltött ideje meghaladja a két évet, akkor a táppénz mértéke a napi átlagkereset 60 százaléka. Ha azonban nincs meg a két év folyamatos biztosított idő, vagy a keresőképtelenség kórházi ápolással függ össze (fekvőbeteg ellátást biztosító gyógyintézményben van a dolgozó),akkor a táppénz mérékte 50 százalékos lesz.
A táppénz napi összegének azonban van felső határa! Ez a limit mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad részéhez igazodik. A 2019-ben irányadó 149.000 forintos minimálbért alapul véve a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 9.933,33 forintot. A táppénz után - a betegszabadságtól eltérően - csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség merül fel.
A dolgozó a betegszabadság, illetve a táppénz iránti igényét maximum 6 hónapra visszamenőleg tudja érvényesíteni, ennél régebbi időszakra már nem igényelhet ellátást. A munkáltató 5 évig köteles megőrizni ezeket a keresőképtelenséget igazoló, bérszámfejtéshez szükséges iratokat.
Munkáltatói teendők táppénz esetén
Nem TB-kifizetőhelyként működő társaság esetén a táppénzt nem a munkáltató, hanem az egészségbiztosítási szerv folyósítja. A táppénz összegének egyharmadát azonban – bizonyos esetekben – a munkáltatónak kell állnia.
A táppénz 1/3 fizetése a táppénzes igazoláson megjelenő kódok közül a következő keresőképtelenségeknél merülhet fel: közúti baleset, egyéb baleset, egyéb keresőképtelenség, veszélyeztetett terhesség.
A táppénzes lapon található táppénzes kódok jelentése:
Abban az esetben, ha a munkáltató TB-kifizetőhelyként működik, a havi ellátásokat, így a táppénz összegét is a munkáltató számolja el és fizeti ki a munkavállaló felé, majd ezekkel az összegekkel a munkáltató és az egészségbiztosítási szerv havonta számol el egymással.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy ha egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony alapján jogosult valaki a táppénzre, akkor a táppénzfolyósítás időtartamát, a táppénz összegét és mértékét jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani.
Táppénzkifizetési határidők
TB-kifizetőhely esetén:
Ha a munkavállalót foglalkoztató társaság nem TB-kifizetőhely, akkor a hozzá leadott igazolásokat 5 napon belül köteles továbbítani a székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A Siemens Energy Magyarországra helyezi át a paksi bővítéshez kapcsolódó nukleáris irányítástechnikai részlegét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.