A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. hiánypótló kutatást végzett a potenciálisan kevésbé káros (azaz a cigaretta helyett alternatívaként szolgáló) termékekkel összefüggésben, amelynek eredményeit egy workshop keretén belül mutatta be.
A reprezentatív kutatás elsődleges célja az volt, hogy felmérje a dohányhevítéses termékek, a nikotinpárna és az e-cigaretta ismertségét és megítélését a magyar lakosság, dohányzók és nem dohányzók körében egyaránt. Az eredmények bemutatása után sokrétű és érdekes eszmecserére került sor neves szakemberek bevonásával.
Ennek egyik fő konklúziója az volt, hogy a hiteles, független forrásból származó tájékoztatás és termékinformáció kiemelten fontos lenne annak érdekében, hogy a dohányosok megismerhessék ezeket, és az új, a saját, valamint környezetük egészségét potenciálisan kevésbé károsító alternatívákat válasszák. Az újkategóriás termékekkel foglalkozó dohányipari vállalatoktól származó információkat többnyire szkepszis övezi.
A kutatásból jól látszik, hogy ezen termékek áttörése még várat magára, bár a fiatal felnőttek már jobban ismerik, és közülük többen is használják, mint az idősebbek. Ezeknek az új típusú termékeknek a lehetséges célcsoportjai reálisan azok a hagyományos cigarettát használók, akik nyitottak a káros hatások csökkentése érdekében a váltásra, és csak egy-egy megváltoztatható (ár, íz, méret) tényező vagy az információhiány miatt hezitálnak. Az ártalomcsökkentés szempontjából a kutatásban résztvevők jelentős része szerint a potenciálisan kevésbé káros termékek valós alternatívát nyújthatnak a hagyományos cigaretta helyett.
Az eseményen köszöntőt mondott Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója. Elmondta, hogy a Századvég már hosszú ideje jelentős primer kutatási kapacitással, módszertanilag képzett és tapasztalt kutatókkal, elemzőkkel, nemzetközi színvonalú kutatási elemzésekkel támogatja partnereit abban, hogy közvetlenül kaphassanak információt ügyfeleik igényeiről, az egyes jellemzők mentén megkülönböztethető ügyfélcsoportokról, azok fogyasztási szokásairól, viselkedési mintázatairól, attitűdjeiről.
A mostani workshop kiindulópontját is egy ilyen kutatás adta, amely piaci stratégiai jelentőségén túl egy fontos társadalmi-egészségügyi jelenséget is vizsgált, ami nem más, mint a dohányzás, illetve az annak káros jellegét csökkenteni hivatott alternatív dohányipari termékek társadalmi és fogyasztói ismertsége, az ezekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálata.
Dr. Pillók Péter, a Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatója a kutatás eredményeit, főbb metszeteit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a felmérés nem a termékek hatásáról szól, hanem arról, hogy hogyan értékelik, mi a percepciója ezeknek a termékeknek a lakosság körében. A kutatócsoport egy több lábon álló kutatást végzett, amelynek keretei között három főbb termékcsoportot vizsgáltak: a dohányhevítéses termékeket, a nikotinpárnát és az e-cigarettát.
A kutatás legfontosabb kérdése az volt, hogy vajon milyen nyitottság látható, észlelhető a hagyományos cigarettát fogyasztók részéről a potenciálisan kevésbé károsdohányipari termékekre való átállással kapcsolatban. A válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy valamilyen szinten nyitott az átállás irányába. Tehát a klasszikus cigarettát használó megkérdezettek 51 százaléka gondolkodik, azaz megfelelő információ esetén nyitott is lenne egy termék kipróbálására, esetleg akár használatára is hosszú távon.
A „feltételes váltók köre”, a kutatás így nevezte meg azt a szegmenst, amelyik nem zárkózott el a váltás elől, nagyon összefügg az életkorral: a 18-29 évesek között 54 százalék, míg a 60-65 évesek körében már csak 44 százalék. A hagyományos cigarettát használóknak tehát van már egy jelentős hányada, akik gondolkodnak a váltásról, ezt a hezitálást több dolog befolyásolhatja: ár, íz, méret, valamint a hiteles információ.
Dr. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója elmondta: fontos etikai kérdés, hogy ne csak tanítsuk, hangoztassuk, hogy le kell szokni a dohányzásról, hanem kínáljunk alternatívát, ami esetleg a leszokáshoz vezet, ezek lehetnek a potenciálisan kevésbé káros dohányipari termékek, bár hosszútávú tapasztalatokkal még nem rendelkezünk a hatásukról. Azok esetében, akik ezekre a termékekre álltak át, és a klasszikus dohányzást elhagyták, a változást pozitívnak mondhatjuk, már csak azért is, mert jóval kevesebb a bevitt, ismert károsanyag-tartalom. Ugyanakkor veszélyeket is rejt magában, mert „trendi”, és azoknak vonzó, akiknek nem kellene, hogy rászokjanak. „Egyértelműen azt gondoljuk, hogy minden olyan eszköz, amivel a már ismert ártalmat csökkentjük, az orvosi szempontból helyes és jó. Nyilván ebből lesznek viták…”
Dr. Arnold Petra, az MTA-BCE Társadalomepidemiológiai Kutatócsoport devianciakutatója kifejtette, hogy jelentős változás történt a társadalomban, ma a dohányzás meglehetősen elítélt viselkedésformának számít, ami a dohányosok helyzetére és mentális egészségére még rosszabb hatással lehet. Kifejtette, hogy fontos lenne, hogy az ártalomcsökkentett termékek bekerüljenek a prevencióba, de azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek ugyanúgy kockázatosak lehetnek az egészségre és ugyanúgy függőséget okozhatnak. Pozitívumként megemlíthető, hogy a potenciálisan kevésbé káros dohányipari termékeknek köszönhetően a passzív dohányzás redukálódik, valamint hogy út lehet a leszokás felé.
Bereczki Enikő generációs szakértő elmondta, hogy a fiatalok kevésbé tudnak hosszú távon gondolkodni, és kevésbé vannak tisztában azzal, hogy milyen következményei lehetnek, ha akár e-cigarettát vagy egyéb alternatív dohányipari terméket használnak, ezért mindenképpen szükséges, hogy ezek hatásairól pontos ismeretekhez jussanak. Kiemelte, hogy fontos figyelni az információ átadásakor a megfelelő kommunikációs csatorna kiválasztására, hogy a különböző generációkat a számukra hiteles személyekkel és felületeken szólítsuk meg.
A potenciálisan kevésbé káros dohányipari termékek esetében pozitívumként említendő, hogy a környezetre való kevesebb ártalom is megjelent, és ez nagyon fontos főként a fiatalabb generáció számára, akiknél megjelenik egyfajta klímaszorongás is időnként, szeretnének tudatosabban tenni a bolygóért és felelősebbnek érzik magukat. Tehát ilyen szempontból is pozitív az alternatív eszközök megjelenése.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.