A nyílt bankolásról szóló uniós direktíva szeptember 14. óta érvényben van, ennek ellenére az online számlázóprogrammal rendelkező vállalkozók több mint fele állítja, még sosem hallott róla. Kétharmaduknak vannak félelmei a nyílt bankolással kapcsolatban, 74 százalékuk pedig soha nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek – derült ki a Számlázz.hu nyílt bankolásról szóló legfrissebb kutatásából.
Idén szeptember 14-én életbe léptek az Európai Unió PSD2 irányelvének nyílt bankolással kapcsolatos rendelkezései, amelyek kötelezték a bankokat egy olyan fejlesztői környezet létrehozására, amihez külső szolgáltatók – a megfelelő engedély birtokában – hozzáférhetnek.
A direktíva célja, hogy lehetővé tegye harmadik félnek olyan szolgáltatások fejlesztését, amelyek egyszerűbbé és olcsóbbá teszik az online számlázóprogrammal rendelkező ügyfelek vállalkozással, számlázással, pénzügyekkel és bankolással kapcsolatos adminisztrációját és ügyintézését. Habár az elmúlt másfél évben rengeteg helyről lehetett hallani a közelgő változások életbe lépéséről – főleg annak többszöri elhalasztása kapcsán –, az érintettek nagy része még mindig nem elég informált.
A Számlázz.hu több mint ezer online számlával rendelkező vállalkozót megkérdező kutatásának eredménye szerint a válaszadók több mint fele, 51 százaléka még soha nem hallott a nyílt bankolásról. 92,8 százalék pedig állítja, hogy a bankjától sem kapott tájékoztatást a változások lényegéről és annak kezdetéről.
A nyílt bankolással szembeni bizalmatlanságot jelzi, hogy a kutatás szerint a válaszadók 74 százaléka nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek. A bizalmatlanság legfőbb oka az ismeretek hiánya, a megkérdezettek nagy valószínűséggel nincsenek tisztában azzal, hogy harmadik fél abban az esetben férhet hozzá az adataikhoz, ha megszerezte a szükséges engedélyt. Ehhez pedig közel banki szintű biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a fenti arány jelentősen csökken, ha a számlatörténet „megmutatása” azzal járna, hogy a megkérdezettek olcsóbban bankolhatnak, vagy olyan szolgáltatásokat kapnak, amelyekkel időt spórolnak. Ez esetben a válaszadóknak már csak 53 százaléka nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek.
A kutatásban részt vevő vállalkozók nagy részének, 67 százalékának vannak félelmei a nyílt bankolás bevezetésével kapcsolatban. Legtöbben attól félnek, hogy visszaélnek az adataikkal, ezt a lehetőséget a válaszadók 82 százaléka jelölte meg. Pozitív hatásként a legtöbben azt várják, hogy olyan szolgáltatásokat fognak kapni, amelyek kényelmesebbé és gyorsabbá teszik a vállalkozói munkájukat és az ügyintézést.
Habár a legtöbb hazai bank igyekezett betartani a határidőt és hozzáférhetővé tenni egy olyan felületet és annak leírását tartalmazó dokumentációt, amihez külső szolgáltatók csatlakozhatnak (API), néhány kivételtől eltekintve nagy részük nem teljesítette a törvényben előírtakat. Ugyan mind a tizennégy hazai bank megnyitotta a tesztkörnyezetét, a legtöbb felületén csak a dokumentáció érhető el az API-król, a tesztelésre nincs lehetőség.
Vállalati oldalon sem tolonganak a jelentkezők: eddig mindössze négy fintech cég szerezte meg a Magyar Nemzeti Banktól az AISP engedélyt, amelynek értelmében – az ügyfelek hozzájárulása után – hozzáférhetnek az ügyfelek banki adataihoz annak érdekében, hogy olcsóbb és egyszerűbb digitális pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsanak számukra. A Számlázz.hu egyike annak a négy vállalkozásnak, amely rendelkezik AISP engedéllyel.
Az autokasszának nevezett szolgáltatás a Számlázz.hu ügyfeleinek hetente több órányi munkát spórol azáltal, hogy valós idejű összeköttetésben áll az ügyfél bankjával. Így ha beérkezik egy utalás az ügyfél számlájára, akkor az az online számlázóprogramban automatikusan kifizetett állapotra vált, vagyis nem kell hosszú perceket tölteni egyetlen számla adminisztrációjával, mert a rendszer azt megteszi helyettünk. Ha pedig a díjbekérő alapján érkezik utalás a bankszámlára, és még nem tartozik hozzá számla, akkor a rendszer azt automatikusan kiállítja.
„A bankolásban olyan jelentőségű változást hoz a PSD2 most, mint annak idején a vezetékes víz megjelenése: míg a régi időkben órákat töltöttek az emberek azzal, hogy a kútról hordták a vizet, addig a vezetékes víz megérkezésével már csak ki kellett nyitniuk a csapot a konyhában. Ugyanez történik most azoknál a vállalkozásoknál, akik olyan banknál vezetik a számláikat és olyan online számlázóval számláznak, akik időben kapcsoltak, és lehetővé tették a nyílt bankolást az ügyfeleik számára" – mondja Stygár László, a Számlázz.hu szolgáltatásfejlesztési vezetője.
Az autokasszának nevezett szolgáltatást egyébként már két évvel ezelőtt elindították a MagNet Bankkal közösen, terveik szerint pedig mostantól két-három havonta bekötnek a rendszerbe egy újabb bankot – feltéve, ha az adott bank interfésze ezt lehetővé teszi.
„A vállalkozások nem akarnak adminisztrálni, ők pénzt akarnak termelni. Ha a bankok nem lépnek és nem teszik lehetővé a nyílt bankolást az interfészeik teljes körű működtetésével, akkor ügyfeleket fognak veszíteni, mert a vállalkozásokott akarnak bankolni, ahol az egyszerűbb és olcsóbb” – teszi hozzá Stygár László.
Ezt alátámasztja a legutóbbi felmérésük, mely szerint a megkérdezettek több mint 60 százaléka használná az autokasszát, ha lenne erre lehetőség a bankjuknál. A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy a vállalkozók egy része már határozottan várja, hogy saját bankjával is létrejöjjön az autokassza kapcsolat – számukra hamarosan jó hírrel szolgálhat a Számlázz.hu, hiszen a tervek szerint az egyik nagy bankkal már néhány héten belül elindulhat az együttműködés.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.