A gazdaság karbonsemlegesítéséhez a pénzügyi rendszert is „zöldíteni kell”

2022. 02. 28., 19:33

Ösztönzésre és támogatásra szorulnak a piaci szereplők ahhoz, hogy fenntartható beruházásokba áramoltassák a tőkét – állapítja meg a Magyarország fenntartható tőkepiaci stratégiájának és akciótervének létrehozásához kidolgozott ajánlásaiban a Deloitte. A célirányos mozgósítás nélkül veszélybe kerülhetnek az Európai Unió 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési céljai. Ezek teljesítése ugyanis ebben az évtizedben évi 480 milliárd eurós pluszberuházást igényel.

A fenntartható versenyképességet helyezi az európai gazdasági fejlődés és pénzügyi rendszer középpontjába az európai zöld megállapodás (European Green Deal), amely az európai klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében meghozandó intézkedéseket vázolja fel. Ehhez meghatározza a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, valamint azt is részletezi, hogyan biztosítható a méltányos és inkluzív átmenet.

A transzformációnak komoly ára van: az Európai Bizottság becslése szerint csak ebben az évtizedben évente 480 milliárd eurós pluszberuházásra lesz szüksége az uniónak ahhoz, hogy elérje a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési céljait. Ennek a beruházási hiánynak a megszüntetése elképzelhetetlen a tőkepiacok hozzájárulása nélkül, amihez elengedhetetlen a pénzügyi szektor „kizöldítésének” támogatása.

Ez természetesen Magyarországra is érvényes, amely szintén 2050-re vállalta a klímasemleges gazdaságra való áttérést. A pénzügyi piaci zöldítés egyik indító lépéseként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben megjelent Zöld Programja több ösztönzőt is tartalmazott a zöld finanszírozás terjedésének támogatásához. Majd Magyarország az első zöld államkötvénnyel gyakorlatilag meg is tartotta a fenntartható tőkepiacok hazai premierjét még 2020-ban. Az MNB monetáris politikai indokkal meghirdetett Növekedési Kötvényprogramja is hozzájárult a zöld kötvénypiac fejlődéséhez, Magyarország első vállalati zöld kötvénykibocsátásai ugyanis a programon belül történtek meg. Végül a Zöld monetáris politikai eszköztár-stratégia meghirdetése nyomán indult Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program keretében 2021-ben sor került az első magyar zöld jelzáloglevél-kibocsátásra is, amit továbbiak követtek.

A fenntartható és zöld pénzügyek magyarországi fejlesztésének támogatására hazai stratégia és akcióterv készül a fenntartható tőkepiaci működésre. Ennek létrejöttéhez dolgozott ki ajánlásokat a Deloitte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megbízásából és az EU Strukturálisreform-támogatás Főigazgatósága (DG REFORM) finanszírozásával az MNB, a BÉT és az ITM számára. „Alapvetően zöld eredményekhez köthető, valamint zöld és fenntartható pénzügyi eszközök bevezetésére vonatkozó javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek aktiválni tudják a tőkepiacokat a fenntartható finanszírozásra való átállásban, összhangban az európai klímatörvénnyel” – mondta Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletág vezetője, aki szerint a pénzügyi rendszer „zöldítése” kulcsfontosságú a gazdaság karbonsemlegesítéséhez.

A 2022 januárjában egy nemzetközi szakértői testület által is megvitatott ajánlások öt témakörre bonthatók.

1. Nem pénzügyi jelentések

A hazai piaci szereplők ESG-jelentéstételi érettsége nagy eltérést mutat. Bár van néhány piaci szereplő, akiknek jelentéstételi gyakorlata példaértékű: szabványokon alapulnak, harmadik fél által minősítettek, és akár integrált jelentéstételi formában is megjelennek, a kibocsátók többségénél jelentős a tér a fejlődésre. Az EU újabb és újabb szabálycsomagot publikál, amelyekben egyre nagyobb hangsúlyt kap a nem pénzügyi (NFRD, CSRD) és fenntarthatósággal (SFDR) kapcsolatos információk közzététele, ami közvetlenül érinti a vállalkozásokat és a pénzügyi intézeteket.

A javaslatok implementálásával könnyebb és átláthatóbb lenne a piaci szereplők helyzete a fenntarthatósági és nem pénzügyi jelentéstételben.

Ezért a Deloitte ajánlásaiban a magyarországi jelentéstétel felgyorsítására ösztönöz. Úgy vélik, a BÉT meglévő ESG Jelentés útmutatóját frissíteni lehetne a CSRD szabályozás korai és önkéntes bevezetésével. Szerintük a számviteli törvény biztosíthatná a nem pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos információk beágyazását a pénzügyi beszámolókba. A nem pénzügyi információkhoz való hozzáférés azzal is javítható, ha a tőzsdei cégek növelik az átláthatóságot és nyilvánosságra hozzák az ESG-adatokat. Ezáltal a piaci szereplők megfelelhetnek az európai és nemzeti – például az éghajlati kockázatértékelésre vagy a jelentéstételre vonatkozó – szabályozásoknak. Szintén fontosnak ítéli a Deloitte a jelentési kötelezettségek, követelmények, módszertanok és adatszükségletek tudatosítását a piaci szereplőkben.

2. A fenntartható tőkepiacok jogi és szabályozási keretének fejlesztése

Ezen a téren a Deloitte Legal átfogó megközelítést javasol: egyrészt az általános tőkepiaci szabályozás továbbfejlesztését, másrészt a fenntarthatósággal kapcsolatos specifikus tőkepiaci szabályozás bevezetésének megfontolását. Dr. Al Sallami Linda, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje kiemelte, hogy a hatályos jogszabályi környezet megfelelő keretet biztosít a fenntartható tőkepiac számára és az MNB Növekedési Kötvényprogramja, valamint Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programja is katalizátora volt a zöld kötvénykibocsátások megjelenésének.

 Megkönnyíthetné a zöld átmenetet a fenntartható fordulatra jelenleg nem vagy nem teljesen kész vállalatok szélesebb köre számára, ha ösztönzésre vagy támogatásra kerülne a magyar piacon a fenntarthatósághoz kötött vagy ún. átállási kötvények (SLB-k) kibocsátása” – említ egyet az ebben a témakörben megfogalmazott ajánlások közül dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

A nemzetközi jó gyakorlatok alapján megfontolandó a zöld kritériumrendszer bizonyos szintű egységesítése is az irányadó EU-s szabályozás mentén. Előremutató, hogy az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programjában való részvétel feltételeként az MNB előírta a vonatkozó nemzetközi standardok alkalmazását.

3. Fenntartható beruházások és ökoszisztémák

A Deloitte megítélése szerint Magyarországon akadályokba ütközik a fenntartható beruházási hiány becslése és nyomon követése. A legfontosabb ajánlás ezen a téren a fenntarthatósági és ESG kockázatok felmérésének javaslata: ez a megoldás egyszerre teszi alkalmassá a magyar vállalatokat majd az új szabályozásokhoz való alkalmazkodásra, valamint olyan beruházási célokat tűzhetnek maguk elé, amelyek a hazai stratégiákkal összhangban lévő beruházásokat fognak ösztönözni. Szintén szerepel a tanácsok között a jelenleg létező fenntartható ökoszisztémák továbbfejlesztése, új kísérleti ökoszisztémák indítása, a nagy éghajlatcsökkentési potenciállal rendelkező ökoszisztémák jobb kihasználása, valamint a piaci szereplők aktivizálása a fenntartható beruházási rés csökkentése érdekében.

4. A fenntartható beruházásokat előmozdító állami támogatások

Adókedvezmények, közvetlen támogatások és állami beruházások is szerepelnek az ebben a témakörben megfogalmazott ajánlások között, de a tanácsadó cég az uniós pénzügyi alapok célirányos felhasználását is megfontolásra méltónak tartja a zöld finanszírozás további ösztönzése érdekében. „A fenntartható beruházások támogatása az Európai Unió helyreállítási eszközének és a kohéziós politikának is középpontjában áll. Ezeket a forrásokat ki kell használni a klímacélok elérése érdekében, különösen azon eszközöknél, amelyek jelentős magánforrás megmozgatására is képesek, mint a hitelprogramok és a garanciaeszközök” – hívta fel a figyelmet Béres Attila, a Deloitte adó- és jogi tanácsadás menedzsere.

5. A tőkepiaci fenntartható befektetéseket elősegítő és akadályozó tényezők

Ebben a részben olyan aggályokra kerestek választ a Deloitte szakértői, mint például a zöld befektetés meghatározásának európai szintű eltérései, a „zöldre festés” (greenwashing) kockázatának növekedése, az éghajlatváltozással kapcsolatos, egyelőre korlátozottan feltérképezhető kockázatok figyelembevétele és a zöld vállalások nemteljesítéséből eredő következmények szabályozatlansága. „Több javaslatot is megfogalmaztunk az uniós szabályozások időbeli és tartalmi különbségeinek tisztázására” – szögezi le Lukács Ákos.

Magyarország fenntartható tőkepiaci stratégiáját és akciótervét megalapozó ajánlások további részleteiről ezen a weboldalon tájékozódhat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS