A back office jövője: adatvezérelt, széleskörű, proaktív

2022. 07. 07., 13:23

A digitális transzformáció, a fenntarthatóság felértékelődése, valamint a szervezetek fokozódó igénye a szolgáltató központok üzleti eredményhez való hozzájárulására egyre elavultabbá teszi a hagyományos back office szolgáltatási modelleket. A Deloitte és az ABSL Hungary közösen tartott üzleti reggelijén a szolgáltatóközpontok jövőbeni működéséről volt szó.

„A digitális eszközök fejlődése és terjedése, a fenntarthatósági célkitűzések, valamint a vállalatok igénye az adatalapú döntéshozatal iránt új kihívások elé állítja a szolgáltató központokat és minden korábbinál nagyobb alkalmazkodóképességet és agilitást vár el ezektől a szervezetektől. Ezzel párhuzamosan fokozódó elvárás, hogy a háttérterületek ne csak a költségek csökkentésével járuljanak hozzá a teljes cég eredményességéhez, hanem a birtokukban lévő adatok és információk szofisztikált kezelése, elemzése és értelmezése révén is. Mindehhez a szolgáltató központoknak újra kell gondolniuk szolgáltatási tevékenységük struktúráját és új működési modell felé szükséges elmozdulniuk” – mondta Lukács Eszter, a Deloitte szolgáltatóközpontokra szakosodott tanácsadási részlegének igazgatója.

A hagyományos szolgáltatási modell már a múlté

Azzal, hogy a digitalizáció egyre nagyobb teret nyer nem csupán a munkavégzés alakul át teljesen, hanem a hagyományos back office szolgáltatási modellek is elavulttá válnak: a feladatok végrehajtásáról a hangsúly az üzleti eredményekre és az ügyfelek igényeinek előrejelzésére helyeződik. A költségcsökkentésre irányuló szemlélet helyét egyre inkább az innováció, az adatalapú döntéshozatal támogatása és az üzleti partnerség veszi át.

A munkavégzés radikális átalakulásának másik aspektusa a fenntarthatósághoz köthető, amely jelenleg kiemelt választási szempont a vállaltok ügyfelei és munkavállalói számára egyaránt. A fenntarthatóság elveinek térnyerése nem pusztán új elemként hozza be a működésbe a vállalatirányítási, környezeti és társadalmi szempontokat, hanem azok az üzleti szempontokkal válnak egyenrangúvá.

Lukács Eszter szerint mindez a szolgáltatóközpontok működésében is tetten érhető, ahol a következő állomás az úgynevezett Center Office modell, amelyben a teljes munkafolyamatot gondolják újra az átalakulás előmozdítása érdekében. A szolgáltató területek ebben a működési modellben a szervezet innovációs partnereként lépnek fel adatokon alapuló, a valós igényekre reflektáló beavatkozásokkal.A back office-ról a center office-ra való áttérés szemléletváltást és kompetencia fejlesztést igényel: a tranzakcionális feladatok helyett egyre inkább az értékteremtésre helyeződik a hangsúly. Mivel nincs egy jó recept, így az egyes szervezetek esetében a megfelelő modell kiválasztása sok tényezőtől függ - a vezetők ambícióitól kezdve, a jelenlegi munkamegosztáson és szervezeti struktúrán keresztül, egészen a vállalati kultúráig és érettségi szintig szükséges a szempontokat mérlegelni.

A szolgáltatóközpontok és az ESG

Bár elsőre nem feltétlenül egyértelmű az összefüggés, de a back office-ról a center office-ra történő átállásban az is szerepet kaphat, hogy mennyire kezeli integráltan az adott cég a fenntarthatóságot. Ebben főszerep juthat a globális szolgáltatóközpontoknak, egyfelől azáltal, hogy maguk is ennek a szemléletnek megfelelve működnek, azonban ennél is fontosabb, hogy az ESG-hez (Environment, Social, Governance – környezeti hatások, társadalmi felelősségvállalás, vállalatirányítás) kapcsolódó szolgáltatásokkal tudják támogatni a cég céljainak elérését.

„Ezek közé tartoznak a vállalat érettségi szintjének megfelelően a jelentési kötelezettségek végrehajtásának támogatása vagy akár az ellátási értéklánchoz köthető fenntarthatósági feladatok ellátása, a Center Office keretrendszere lehetővé teszi egy integrált fenntarthatósági megközelítés kialakítását is” – emelte ki Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatóság és klímaváltozási üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS