A back office jövője: adatvezérelt, széleskörű, proaktív

2022. 07. 07., 13:23

A digitális transzformáció, a fenntarthatóság felértékelődése, valamint a szervezetek fokozódó igénye a szolgáltató központok üzleti eredményhez való hozzájárulására egyre elavultabbá teszi a hagyományos back office szolgáltatási modelleket. A Deloitte és az ABSL Hungary közösen tartott üzleti reggelijén a szolgáltatóközpontok jövőbeni működéséről volt szó.

„A digitális eszközök fejlődése és terjedése, a fenntarthatósági célkitűzések, valamint a vállalatok igénye az adatalapú döntéshozatal iránt új kihívások elé állítja a szolgáltató központokat és minden korábbinál nagyobb alkalmazkodóképességet és agilitást vár el ezektől a szervezetektől. Ezzel párhuzamosan fokozódó elvárás, hogy a háttérterületek ne csak a költségek csökkentésével járuljanak hozzá a teljes cég eredményességéhez, hanem a birtokukban lévő adatok és információk szofisztikált kezelése, elemzése és értelmezése révén is. Mindehhez a szolgáltató központoknak újra kell gondolniuk szolgáltatási tevékenységük struktúráját és új működési modell felé szükséges elmozdulniuk” – mondta Lukács Eszter, a Deloitte szolgáltatóközpontokra szakosodott tanácsadási részlegének igazgatója.

A hagyományos szolgáltatási modell már a múlté

Azzal, hogy a digitalizáció egyre nagyobb teret nyer nem csupán a munkavégzés alakul át teljesen, hanem a hagyományos back office szolgáltatási modellek is elavulttá válnak: a feladatok végrehajtásáról a hangsúly az üzleti eredményekre és az ügyfelek igényeinek előrejelzésére helyeződik. A költségcsökkentésre irányuló szemlélet helyét egyre inkább az innováció, az adatalapú döntéshozatal támogatása és az üzleti partnerség veszi át.

A munkavégzés radikális átalakulásának másik aspektusa a fenntarthatósághoz köthető, amely jelenleg kiemelt választási szempont a vállaltok ügyfelei és munkavállalói számára egyaránt. A fenntarthatóság elveinek térnyerése nem pusztán új elemként hozza be a működésbe a vállalatirányítási, környezeti és társadalmi szempontokat, hanem azok az üzleti szempontokkal válnak egyenrangúvá.

Lukács Eszter szerint mindez a szolgáltatóközpontok működésében is tetten érhető, ahol a következő állomás az úgynevezett Center Office modell, amelyben a teljes munkafolyamatot gondolják újra az átalakulás előmozdítása érdekében. A szolgáltató területek ebben a működési modellben a szervezet innovációs partnereként lépnek fel adatokon alapuló, a valós igényekre reflektáló beavatkozásokkal.A back office-ról a center office-ra való áttérés szemléletváltást és kompetencia fejlesztést igényel: a tranzakcionális feladatok helyett egyre inkább az értékteremtésre helyeződik a hangsúly. Mivel nincs egy jó recept, így az egyes szervezetek esetében a megfelelő modell kiválasztása sok tényezőtől függ - a vezetők ambícióitól kezdve, a jelenlegi munkamegosztáson és szervezeti struktúrán keresztül, egészen a vállalati kultúráig és érettségi szintig szükséges a szempontokat mérlegelni.

A szolgáltatóközpontok és az ESG

Bár elsőre nem feltétlenül egyértelmű az összefüggés, de a back office-ról a center office-ra történő átállásban az is szerepet kaphat, hogy mennyire kezeli integráltan az adott cég a fenntarthatóságot. Ebben főszerep juthat a globális szolgáltatóközpontoknak, egyfelől azáltal, hogy maguk is ennek a szemléletnek megfelelve működnek, azonban ennél is fontosabb, hogy az ESG-hez (Environment, Social, Governance – környezeti hatások, társadalmi felelősségvállalás, vállalatirányítás) kapcsolódó szolgáltatásokkal tudják támogatni a cég céljainak elérését.

„Ezek közé tartoznak a vállalat érettségi szintjének megfelelően a jelentési kötelezettségek végrehajtásának támogatása vagy akár az ellátási értéklánchoz köthető fenntarthatósági feladatok ellátása, a Center Office keretrendszere lehetővé teszi egy integrált fenntarthatósági megközelítés kialakítását is” – emelte ki Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatóság és klímaváltozási üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 03. 22., 13:09
Vezetői stílusom szerves része a folyamatos és drasztikusan őszinte visszajelzés, de ezt nagyon szépen be tudom csomagolni – mondta az Üzletemnek Hortobágyi László, a Nova Human Resource Kft. új üzletágának igazgatója.
2023. 03. 14., 13:43
Tíz év alatt sikerült egy marginális szereplőnek számító magyar kisvállalatból Magyarország elsőszámú fejvadász cégét felépíteni – mondta az Üzletemnek dr. Molontay Patrik, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. ügyvezető igazgatója és Executive-üzletágvezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 03. 26., 23:45
epizód: 2023 / 3   |   hossz: 19:51
Mi kerül akár több tízmillió forintba egy nagy teljesítményű hangsugárzón és miben különbözik a hagyományos értelemben vett hangfalaktól? Hogyan lehetséges, hogy nem vastagabb egy faliképnél, mégis úgy szólaltat meg analóg és digitális zenét, mint semmi más? A világhír felé haladó márka sztoriját Kiss Imre, a Popori Acoustics értékesítési és marketingvezetője mutatja be.
Miért és hogyan érdemes különbséget tenni vállalkozás és női vállalkozás között? Hogyan segítheti ez a szekció a VOSZ-on belül a hazai társas vállalkozások női vezetőit és dolgozóit? Mi az, amit egy női vállalkozás csípőből tud, de a cégeknek – még a nagyobbaknak is – még mindig tanulni kell? A szövetség legújabb szervezetét, a Női Vállalkozói Szekciót az elnök, Lakatosné Lukács Zsuzsanna mutatja be.
Mire számíthatnak a hazai vendéglátók és a szálláshely-szolgáltatók 2023-ban? Melyek az ágazat legfőbb problémái és kiugrási lehetőségei, mely régiók reménykedhetnek leginkább jó eredményekben? Hogyan támogatja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az ágazat szereplőit? A kérdésekre Duska Sándor, az Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekció elnöke válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Miután a nemzetközi és a magyar sajtóban is megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a magyar kormány már tárgyal a Roszatom esetleges „kiváltásáról”, az orosz cég újra megerősítette: továbbra is készen áll a Paks II projekt megvalósítására.