4+1 tipp, hogy ne hozzon csődöt az áramszünet

2021. 08. 10., 17:30

Hatalmas károkat okoztak a viharok júliusban országszerte, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) összesítése szerint közelíti a tízmilliárd forintot a „viharszámla”. Többezer vállalkozás is érintett volt, és a vihar a fizikai károk mellett áramkimaradást és ezzel további veszteséget is okozhat. A Schneider Electric összegyűjtött néhány tippet arra, hogyan lehet elérni, hogy folyamatos és megbízható legyen az áramellátás a cégek létesítményeiben.

A hazai biztosítók közel 10 milliárd forintot fizettek már ki, vagy különítettek el lakossági, ipari és intézményi, valamint casco károkra a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) közlése szerint. Az ipari létesítményektől, intézményektől csaknem két és fél ezer kárbejelentés érkezett júliusban, mintegy másfél milliárd forint értékben.

A hatalmas viharok, a szélsőséges időjárás nem csak a fizikai károk, de az áramkimaradások miatt is komoly problémát okozhatnak a vállalkozásoknak, a nem tervezett leállások miatt. Bár hazai adatok nem állnak rendelkezésre, az amerikai cégek ötöde a múlt évben havonta legalább egyszer tapasztalt áramkimaradást a Frost&Sullivan által végzett felmérés szerint. Több mint felük esetében pedig évente néhány alkalommal következett be ilyen esemény, amit persze a viharok mellett egyéb tényezők is előidézhettek. Az áramszünet okozta anyagi károk természetesen nagyon eltérőek a különböző cégeknél és mértéküket az iparág is befolyásolja, de a kutatás szerint egy ilyen incidens a társaságok 60 százalékánál átlagosan 50 ezer dollár alatti kárt okoz, ötödénél 50 és 100 ezer dollár között van a pénzügyi vonzata, míg 20 százalék esetében a 100 ezer dollárt is meghaladja.

Ezek az értékek is jól érzékeltetik, hogy a folyamatos, megbízható áramellátás komoly veszteségeket előzhet meg, érdemes tehát befektetniük a vállalkozásoknak ennek biztosítására. A Schneider Electric most bemutat 4+1 tippet arra, hogyan érdemes felkészülni az áramszünetre és hogyan lehet csökkenteni az abból adódó károkat.

1. Használjunk előre elkészített referenciatervet!

Célszerű az előre megtervezett kis- vagy középfeszültségű villamos elosztórendszert az adott felhasználási módhoz validált referenciaterv alapján elkészíteni. Ezzel a megoldással jelentősen egyszerűsíthető a tervezési-installálási folyamat, és csökken a rendszer megvalósításának és üzemeltetésének általános kockázata és költsége. Egy speciális villamoselosztó-tervezőszoftver képes a rendszer minden aspektusát optimalizálni a meghatározott felhasználási módhoz, figyelembe véve az összes várható működési és környezeti feltételt, a jelenben és a jövőben egyaránt.

2. Vessünk be intelligens megszakítókat!

A legújabb megszakítóberendezésekben alkalmazott technológia azon túl, hogy védi az embereket és a gépeket, képes fenntartani a létesítmény működését is. A korszerű megszakítók a szelektív koordinációt alkalmazzák annak érdekében, hogy probléma esetén gyorsan elkülönítsék az elektromos hálózat meghibásodott szakaszát, és csak közvetlenül azelőtt lévő megszakító kapcsol le, így a hálózat többi része továbbra áramellátás alatt van, és egy apró hiba miatt nem kell leállítani az egész létesítményt. A legjobb megszakítók könnyen karbantarthatók, a kikocsizható és a dugaszolható funkciók pedig megkönnyítik kezelésüket. Az intelligens megszakítók beépített mérési funkcióval is rendelkezhetnek, melyek támogatják a hatékony energiagazdálkodást és csökkenthetik a karbantartási költségeket.

3. Alkalmazzunk energiamenedzsment-rendszert!

Egy energiagazdálkodási rendszer a csatlakoztatott eszközökből származó adatokat gyűjtve és elemezve folyamatosan figyelemmel kíséri a villamos hálózat kiterheltségének alakulását és a hozzá csatlakoztatott készülékek élettartam-adatainak változását. Ha bármilyen váratlan állapotot észlel, előriasztásokat, riasztásokat küld az üzemeltetés, karbantartás számára, bárhol is legyenek, hogy mielőbb intézkedhessenek a kritikus helyzet megelőzése érdekében. Egy teljesen digitalizált villamos rendszer jobban ellenáll a hálózati zavaroknak, és hatékonyabban segít beazonosítani azokat, mielőtt nem várt leállásokat és ezáltal jelentős anyagi károkat eredményezhetnének.

4. Vonjunk be szakértőket a prediktív karbantartáshoz!

A korlátozott helyszíni műszaki, karbantartói erőforrásokkal rendelkező vállalkozások számára hasznos segítséget jelenthetnek a felhőalapú energiagazdálkodási alkalmazások, amelyek kapcsolatot teremtenek a helyi elektromos hálózatok és a távoli szakértők között. A szakértői tanácsadók folyamatosan figyelemmel kísérhetik a hálózat működését, emellett pedig átfogó képet adhatnak az elektromos rendszer állapotáról és az eszközök teljesítményéről. Ezek az információk pedig lehetővé teszik a prediktív karbantartás bevezetését, ami kevesebb működési hibát és az állásidő akár 30-50 százalékos csökkenését is eredményezheti.

4+1 Készüljünk a helyreállításra!

Bármennyire is felkészült egy vállalkozás a váratlan eseményekre, teljes mértékben nem zárhatók ki a nem tervezett leállások. Ha bekövetkezik egy ilyen incidens, arra kell törekedni, hogy minél rövidebb ideig tartson és természetesen minél kisebb hatása legyen a cég működésére. A gyors helyreállítást támogatják a megfelelő berendezések és szoftverek, amelyek közül a legmodernebbek már hatékonyan tudják támogatni a hiba elhárításán dolgozó szakembereket a teljes rendszerre vonatkozó, átfogó adatokkal, míg az intelligens védelmi relék, kioldóegységek és egyéb berendezések segítik a hiba okának gyors meghatározását, a probléma javításában pedig akár mobilalkalmazás is támogathatja a karbantartókat, mely lépésről-lépésre vezeti végig a szakembereket a megoldandó feladatokon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS