A forradalmi biohibridhez készült csontváz teljesen mesterséges, de biológiai izmok tapadnak hozzá, hogy hatékonyan leutánozza a kétlábú mozgásokat, amelyekre máris képes, ráadásul a korábbi próbálkozásoknál sokkal kifinomultabb módon.
Japán kutatóknak sikerült a bravúr: mesterséges csontvázat kombináltak biológiai izmokkal, hogy létrejöjjön egy kétlábú, járni és fordulatokat végrehajtani képes biohibrid robot. A hozzá hasonló, korábban készült gépek csak egyenes vonalban tudtak haladni, és kizárólag nagy – ebből fakadóan pontatlan – fordulásokkal mozogtak. A kisebb helyen, finomabb mozgásokat végrehajtó, új robot az első olyan technológia a műfajban, ami alkalmas akadályokkal teli terepen történő használatra.
A Tokiói Egyetemen kifejlesztett biohibrid képes egy lábon, vagyis kis körön belül megfordulni. A Matter szaklapban megjelent tanulmány szerint jelenleg csak víz alatt működik, de nem a terhelés könnyítése miatt, hanem azért, mert a laboratóriumi körülmények között növesztett izom levegővel érintkezve kiszáradna. A kutatók szerint a jövőben persze szárazföldön járni képes iterációkat lehet belőle készíteni, ha vastagabb, saját tápanyagellátással rendelkező izmokat használnak hozzá és például bevonják mesterséges bőrrel.
„Azáltal, hogy élő szöveteket építünk be egy robot testébe, kihasználhatjuk az élő szervezetek kiváló funkcióit. Legújabb kutatásunk során laboratóriumban növesztett vázizomszövetet kombináltunk rugalmas műlábakkal és 3D-nyomtatott lábakkal. Az izomszövet segítségével egy kisméretű, hatékony, csendes mozgással és puha tapintással rendelkező robotot hoztunk létre” – számolt be Shoji Takeuchi professzor.
A kutatók azzal kezdték a munkát, hogy csontvázizmot növesztettek az erre a célra kialakított öntőformákban. A csontváz maga lebegő sztirollemezből, a test rugalmas szilikonalapú anyagból, a két láb akrilgyantából és sárgarézhuzalból készült. A testről két csík izomszövetet erősítettek a robot végtagjaira, mintegy utánozva ezzel a lábak biológiai felépítését és képességeit. Mindegyik lábat arany elektródákon keresztül stimulálták, hogy a töltéssel az izomszövet összehúzódását, kvázi a robot „járását” idézzék elő. A robot egyelőre más biohibridekéhez hasonló, kis sebességgel (5,4 mm/perc), de sikeresen halad, ami igazolja, hogy a biológiai izom felhasználása a robotikában jó irány, hiszen kifinomultabb mozgásokat lehet vele előidézni.
„A biohibrid robotunknak sikerült kétlábú járással előre haladó és elforduló mozgásokat végeznie, négy kulcsfontosságú erő: az izomösszehúzó erő, a rugalmas testet visszahúzó erő, a súlyra ható gravitáció és az úszó felhajtóerő hatékony kiegyensúlyozásával” – állapította meg Takeuchi. A csapat most azt vizsgálja, hogyan lehetne egy simábban mozgó, szárazföldön járni képes robotot létrehozni – az izmok távoli stimulálására szolgáló módszerek továbbfejlesztésével. „Olyan robotokat tervezünk, amelyek ízületekkel és további izomszövetekkel rendelkeznek, hiszen ezek kifinomultabb járási képességeket tennének lehetővé. Eredményeink hozzájárulhatnak a biológiai mozgásmechanizmusok mélyebb megértéséhez, ami még inkább lehetővé teszi, hogy a robotokkal sikeres utánozzuk le az emberi járás bonyolultságát.”
Gábor János
Főoldali kép: Tokiói Egyetem
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
