Veszélybe kerülhet a nyugdíjemelés Romániában

2020. 04. 29., 09:15

Még nem tudni, hogy Romániában a 2020-as állami költségvetésbe foglaltaknak megfelelően nőni fog-e szeptembertől a nyugdíjpont értéke.

Az őszi nyugdíjemelés politikai döntés, amelyet a kormánynak kell meghoznia – jelentette ki Florin Cîțu román pénzügyminiszter. Ismételten leszögezte ugyanakkor, hogy a 2020-as évi állami költségvetésben előirányozták a szükséges forrásokat – írja a Krónika.

„Közvitára van szükség, a gazdaság állapota nem a legjobb. Megteszünk mindent, hogy időben kifizessük mindazt, ami a büdzsében van” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője a szeptemberben esedékes 40 százalékos nyugdíjpontemelést firtató kérdésre.

Elismerte egyúttal, hogy a romániai befektetők és a hitelminősítők aggodalommal tekintenek az intézkedésre.

„Nem önmagában véve a nyugdíjemeléssel van baj erre az évre. A gond az, hogy egy olyan törvényről beszélünk, ami finanszírozási források nélkül ment át a parlamenten. Gazdasági boom idején szemet hunyhatsz, de válság idején ez nagyon nehéz. Még nem döntöttünk” – jelentette ki Cîțu.

A Pénzügyi Tanács arra figyelmeztette a kormányt, hogy nem tükrözi a valóságot a költségvetés-kiigazításba foglalt 6,7 százalékos deficit. A valóságban a hiány elérheti a GDP 10,4 százalékának megfelelő összeget, főként ha az Orban-kabinet nem mond le a nyugdíjemelésről.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 18., 22:15
A Demján Sándor Program összes támogatási eleme elindult, a 8+1 akciópont azt szolgálja, hogy direkt vagy indirekt módon segítsük a kis- és középvállalkozásokat– mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
2025. 03. 18., 15:15
A K&H nagyvállalati növekedési index 2024. IV. negyedévi adatai alapján a nagyvállalatok közel 80 százaléka úgy számol, hogy meg tudja tartani dolgozóit a következő 12 hónapban, minden tízedik vállalatnál csökkenő létszámmal terveznek. A 10 milliárd forintos árbevételt meghaladó cégeknél a legpesszimistábbak, körükben a 15 százalékpontot is eléri a leépítéssel kalkulálók aránya.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS