A német–orosz üzlet, de Washington rábólintása is azt mutatja, hogy az érdekek mindennél fontosabbak – összegzett a Krónika által megkeresett szakértő az Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték kapcsán hosszú idő után megszületett megállapodással kapcsolatban.
Megállapodás született az Egyesült Államok és Németország között az Oroszországból induló, Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték építésének befejezéséről, amely a bírálók szerint aláássa Ukrajna és Európa energiabiztonságát – írja a Krónika.
A Balti-tenger alatt húzódó, 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású vezeték már a második, amely Oroszországot köti össze Németországgal, így lehetővé teszi a jelenlegi, Ukrajnán és Lengyelországon keresztül vezető tranzitútvonal megkerülését.
Az Északi Áramlat–2 – elsősorban amerikai – bírálói gazdasági, de geopolitikai érveket is felsorolnak. Nehezményezik, hogy a vezeték kikerüli Ukrajnát, és ezzel évi hárommilliárd dollár tranzitdíjtól fosztja meg Kijevet, ráadásul növeli Európa függését az orosz földgáztól.
Az Északi Áramlat–2 a német pozíciókat erősíti, de a déli vezetékkel, a Török Áramlattal együtt nőtt Közép-Európa ellátásának biztonsága. „Az Ukrajnának szórt morzsa, a kompenzáció azt is feltételezi, hogy valamennyi gáz még ezen a régi útvonalon is jöhet. Éppen ennek a kompenzációnak a nyertese lehet Románia, hiszen a tervek szerint a gáz ukrán rendszeren át történő továbbításával akár növelheti is az európai exportot, amely új értelmet adhat a fekete-tengeri kitermelésnek” – mondta Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője.
Szekszárd is képes ebben a műfajban etalon értékűt villantani.
Az Európai Unión belül francia vezetéssel, tizenkét ország részvételével nukleáris koalíció alakult, amely Brüsszelben ülésezett az energiaminiszterek tanácsának ülését megelőzően.