Marad a függőség az orosz gázimporttól Romániában

2023. 01. 06., 16:47

Bár Románia a második legnagyobb gázkitermelő Európában, továbbra is függ az orosz importtól, ugyanis vészesen apadnak a tározókban tavaly felhalmozott készletek.

Romániában a helyzet továbbra is bonyolult, nagy a kitettség, és egyáltalán nem menti az ország helyzetét, hogy decemberre 65 euró/MWh-ra csökkent a földgáz ára, mint ahogy az sem, hogy egyelőre enyhe a tél – írja a Krónika.

Még a viszonylag meleg hetekben is Románia használja el arányaiban a legtöbb földgázt a tartalékokból: ez a mennyiség eléri a napi 0,38 százalékot, ami miatt már január 3-ára 80 százalék alá csökkent a gáztározók telítettsége.

Ez azt jelenti, hogy import nélkül akkor is gondok lesznek, ha továbbra is enyhe marad a tél, mivel a készletek az évi 13 milliárd köbméterre rúgó szükségletek alig negyedére elégségesek. Ha pedig hidegre fordul az időjárás, havi 2 milliárd köbméterre is szükség lehet a Transgaz adatai szerint.

Bár a hivatalos adatok szerint Romániába Bulgáriából és Magyarországról érkezik gáz, a nagy importőrök pedig Svájcban, Bulgáriában vagy Ausztriában bejegyzett cégek, az ország továbbra is egyetlen forrásból számíthat földgázra: Oroszországból.

„Az árak csökkenése lehetővé teszi, hogy olcsóbban vásároljunk, de ez csak akkor igaz, ha az oroszok el akarják nekünk adni” – kongatják meg a vészharangot egy elemzésben. Emlékeztetnek rá, hogy az azerbajdzsáni import kapcsán egyelőre csak ígéretek vannak, semmi konkrétum, a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjához pedig egyelőre nincs terminál.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS