Letarolhatja a disznótartást a sertéspestis elleni harc Romániában

2021. 10. 11., 10:45

A nagyüzemekben és kisgazdaságokban egyaránt megviselte a disznótartást az afrikai sertéspestis. Szakemberek vészharangot kongatnak: a hazai sertéshúsfogyasztás 70 százalékát már importból szerzi be Románia.

A Szilágy menyei Menyőben két disznófarm is működik, az egyik Szepesi Loránd tulajdona. A tíz évvel ezelőtt európai uniós támogatással elindított agrárvállalkozás a legnehezebb időszakát éli – írja a Krónika.

A Szepesi-farmot legutóbb 45 napra zárta le a megyei állategészségügyi hatóság, mert 30 kilométeres körzetben egy magángazdaságban pestisben elhullt állatot találtak. A másfél hete feloldott zárlatot követően a farm több száz túlsúlyos, 2 mázsa körüli vágóállatot szállított a nagybányai vágóhídra, amit „aprópénzzel” fizettek ki.

A háztáji disznótartók még nehezebb helyzetben vannak, mert nem tudnak sem malacot vásárolni, sem vágóállatot értékesíteni, több éve szünetelnek az állatvásárok. Mivel több erdélyi megyében afrikaisertéspestis-gócokat tart nyilván az állategészségügyi hatóság, leállították az állatok forgalmazását.

Horváth Csaba állatorvos, a Kalotaszegi Gazdák Egyesületének a falugazdásza szerint a kisgazdaságokban haldoklik az állattartás: egyre kevesebb gazdának van tehene vagy disznója. A sertéstartást az afrikai sertéspestist övező állategészségügyi megszorítások lehetetlenítik el: a gazda nem tud malacokat vásárolni, és a hízóját sem tudja hivatalosan értékesíteni.

„A járványkezeléssel« csak azt értük el, hogy alig van már sertés az országban, a hazai disznóhúsfogyasztáshoz az áru 70 százalékát importáljuk” – fogalmazott Könczei Csaba RMDSZ-es képviselő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS