Jól járnának a leggazdagabb nyugdíjasok Szerbiában

2019. 09. 03., 13:15

Az újabb nyugdíjemelés legkésőbb 2020. január 1-jén várható Szerbiában – jelentette be Aleksandar Vučić államelnök.

Mint Siniša Mali szerb pénzügyminiszter korábban már közölte, ,,svájci modell” alapján számolják majd ki a nyugdíjak összegét. A belgrádi sajtó azt is kiszámolta, hogy pontosan mennyi többletet hozhat az új modell szerinti nyugdíjemelés – írja a Magyar Szó.

A svájci modell azt jelenti, hogy a nyugdíjak két gazdasági paraméter mozgásának függvényében növekednének –  50 százalékban az infláció növekedésével, 50 százalékban pedig az átlagbér növekedésével hangolnák össze a nyugdíjemelést.

Figyelembe véve ezeknek a mutatóknak a legfrissebb értékeit, a mintegy 1,7 millió szerbiai nyugdíjasnak átlag 5,5 százalékkal növekedne a havi járandósága. Aki eddig 15.000 dinár nyugdíjat kapott, 835 dinárral kapna többet.

A 25.000 dináros nyugdíjnál ez az összeg 1375 dinárt tenne ki, 50.000 dinárosnál 2750 dinárt, a 70.000 dináros nyugdíjnál pedig 3870 dinárt.

A legmagasabb szerbiai nyugdíj jelenleg 132 000 dinár. Ennyit 29 személy kap havonta, nekik január 1-jétől 7260 dinárral jutna több.

A szerb kormány tavaly novemberben növelte legutóbb a nyugdíjak összegét. Az emelés akkor átlag 11,3 százalékos volt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS