Ennyivel lesz több a minimálbér jövőre Romániában

2019. 12. 14., 14:00

Mintegy hét százalékkal növelik jövőre a bruttó minimálbért Romániában, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára tavaly bevezetett differenciált minimálbér is megmarad, de ennek értékét már nem emelik – döntött pénteki esti ülésén a román kormány.

A kormányhatározat szerint jövő évtől a jelenlegi 2080 lejről 2230 lejre növelik a bruttó minimálbért valamennyi teljes munkaidőben dolgozó (havi 167 órás átlagos munkaidőre alkalmazott) munkavállaló számára, ami 14,04 lejes órabért jelent – olvasható a Krónikán.

Romániában 2018-tól kezdődően a társadalombiztosítási járulékok fizetése áthárult az alkalmazottakra, így a 2230 lejes bruttó minimálbér 1346 lejes nettó fizetést eredményez és 2280 lejes költséget jelent a munkáltató számára.

A felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben alkalmazott és az illető munkakörben legalább egy éve teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóknak továbbra sem lehet 2350 lejnél kisebb a bruttó bére, ami 1413 lejes nettó fizetést eredményez és 2403 lejbe kerül a munkáltatónak.

A munkaügyi miniszter péntek este azt mondta: a kormány mind a szakszervezetekkel, mind a munkáltatókkal egyeztetett, és a minimálbér növelésének 7,2 százalékos mértéke az inflációt és a termelékenység növekedésének arányát tükrözi.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS