Ennyien haltak meg építkezéseken Szerbiában

2019. 11. 28., 11:00

Az elmúlt tíz évben közel 500-an vesztették életüket munkahelyi balesetben, illetve annak következményeként Szerbiában.

Az áldozatok több mint a fele építőipari munkás volt – mondta Saša Torlaković, a szerbiai építőmunkások szakszervezetének elnöke.

Az idei adatok is lehangolóak. Ez év novemberéig 41-en haltak meg munkahelyi balesetben, a tavalyi azonos időszakhoz képest hárommal többen, a helytelen munkavédelem miatt – írja a Magyar Szó.

Az elkeserítő mutatók a Szerbiában uralkodó gyalázatos munkavédelmi körülményekre utalnak. Az adatok alapján Szerbiában az építőipar a legveszélyeztetettebb ágazat, utána következik a fémipar, bányászat, vegyipar és a mezőgazdaság.

Az elmúlt 15 évben a munkahelyi baleset károsultjai harmadának sikerült kártérítést kiharcolnia a munkaadójától. Azokban az esetekben, amelyekben a munkaadó fizette a szükséges járulékokat, ez nem okozott különösebb gondot, a többiben viszont igen költséges és hosszadalmas, évekig tartó bírósági eljárás után jutottak kártérítéshez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS