Csak 23 kilométer sztrádát adnak át Romániában?

2020. 01. 06., 12:00

A romániai út- és vasútépítéseket monitorozó Pro Infrastruktúra Egyesület elemzése szerint 23 kilométer, különösen szerencsés helyzetben 64 kilométer autópályát adhatnak át 2020-ban Romániában.

A szakértők által létrehozott egyesület azáltal szerzett hírnevet magának, hogy rendre megcáfolta a szállításügyi miniszterek túlzottan optimista bejelentéseit, és az idő mindig az egyesületet igazolta – írja a Krónika.

A Pro Infrastruktúra Egyesület szerint a munkálatok jelenlegi állása alapján az A3-as észak-erdélyi autópálya két épülő szakaszának az átadása várható a 2020-as évben. Elkészül az alig  5 kilométeres Bors–Bihar-pályaszakasz, amelyik a magyar–román határra érő magyarországi M4-es romániai leürítését teszi lehetővé, és a Kolozsvár és Marosvásárhely közötti 18 kilométeres Radnót–Maroskece-szakasz.

Az egyesület csak rendkívül szerencsés helyzetben tartja lehetségesnek, hogy megépüljön az A1-es dél-erdélyi pályát és az A3-as észak-erdélyi pályát összekötő A10-es pályának egy újabb, Szászsebes és Tövis közötti szakasza, és az A7-es moldvai autópálya Bákó melletti szakasza.

A miniszter tavaly 180 kilométer autópálya átadást ígérte, ebből 43 kilométeres szakaszt teljesítettek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS