Profitvárakozás: elviheti a magasabb bevételeket az infláció

2022. 06. 20., 15:37

Az inflációnál alacsonyabb bevételnövekedéssel és stagnáló profittal számoltak a cégek az orosz-ukrán konfliktus kezdetén, derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2022 első negyedévi kutatásából.

3,2 százalékos emelkedést vártak árbevételükben a cégek a következő egy év során, derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index, a 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező magyarországi cégek egyéves várakozásait felmérő kutatás2022 első negyedévi eredményeiből. Ez 0,8 százalékponttal elmarad az előző negyedéves várakozásoktól és jelentősen alacsonyabb a Magyar Nemzeti Bank idei 7,5-9,8 százalékos inflációs várakozásainál.

Nyereség tekintetében is hasonló tendencia figyelhető meg, mindössze 0,1 százalékos profitemelkedéssel terveztek a következő egy évben. A felmérés az orosz-ukrán konfliktus kezdete után készült, amikor jelentős volt a bizonytalanság.

„A nagyvállalatok, árbevétel-változással kapcsolatos várakozásaik formájában, mondhatni megelőzték a Világbank elnökének június eleji nyilatkozatát. David Malpass szerint ugyanis jelentős veszélye van a stagflációnak, azaz a magas infláció mellett lassuló gazdasági növekedésnek. Vagyis a cégek továbbra sem lélegezhetnek fel a járvány okozta nehézségek után” – magyarázta Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Számottevő különbség volt az egyes gazdasági szektorok várakozásai között. Az iparban jóval átlag feletti, 4,8 százalékos bevételnövekedéssel kalkuláltak a cégek a következő egy évre. Ennek az állhat a hátterében, hogy ebben az ágazatban a legmagasabb az exportbevétellel rendelkező cégek aránya (64 százalék) szemben a kereskedőkkel (38 százalék) és a szolgáltatókkal (21 százalék).

Eközben a szolgáltatók 2,9 százalékkal, a kereskedelemben pedig mindössze 1,7 százalékkal számítottak magasabb bevételekre. Profitban viszont a szolgáltatók készültek a legnagyobb, 2,5 százalékos növekedésre, míg a kereskedők 1,9 százalékos, az iparban 1,2 százalékos emelkedést vártak. A súlyosbodó anyaghiány és a növekvő beszerzési és bérköltségek miatt azonban ezek a szerény várakozások is túlzottan optimistának bizonyulhatnak.

Méret szerinti bontásban a kis- és közepes, 10 milliárd forint alatti bevételű cégek számoltak nagyobb, 3 százalék feletti bevételnövekedéssel a következő egy évben, a 10 milliárd forintot meghaladó bevételűek azonban jóval az átlag alatt, mindössze 2,5 százalékkal vártak többet egyéves időtávon. Nyereség tekintetében a 2 és 4 milliárd forint közötti bevétellel rendelkezők pozitívabbak: ők nagyjából 1 százalékos emelkedéssel kalkuláltak, amíg a többi cég 1 százalék körüli csökkenéssel számolt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS