Megugrott a SZÉP-kártya költések értéke, rekordévre számítanak a kibocsátók

2022. 05. 20., 17:17

Áprilisban megugrott a SZÉP-kártya költések értéke, az idén rekordot várnak a kártyakibocsátók, amihez a juttatások élelmiszerüzletekben történő felhasználásának július elsejéig történt meghosszabbítása is hozzájárul.

A K&H Bank arról tájékoztatott, hogy az eddigi tapasztalataik alapján a kormány által bevezetett módosítás egyre népszerűbb: áprilisban 63 százalékkal, a teljes február-áprilisi időszakban pedig 77 százalékkal költöttek többet K&H SZÉP kártyával, mint az előző év azonos időszakában. Február elseje óta van lehetőség arra, hogy a kártyabirtokosok élelmiszervásárlásra is felhasználják juttatásaikat.

A banknál az elmúlt három hónapban a SZÉP-kártyás költések összege meghaladta a 7,5 milliárd forintot. Ezen belül pedig hónapról hónapra egyre nagyobb – februárban 24, márciusban 28, áprilisban pedig már 29 százalék – volt az élelmiszerre fordított költések aránya. A növekvő trend akár tovább is folytatódhat, hiszen július 1-jéig meghosszabbították a juttatás ilyen célú felhasználását.

Az élelmiszervásárlást nem számítva, áprilisban 16 százalékkal, az elmúlt három hónapban 29 százalékkal emelkedtek a költések. A használatot tovább erősítheti, hogy a cégek a növekvő bérek mellett, várhatóan egyre inkább élni fognak ezen béren kívüli juttatással is.

Az intenzív kártyahasználatot támogatta, hogy csak az idén már közel ötezerrel bővült a K&H SZÉP kártya elfogadóhelyek száma, ez országos szinten több mint 39 ezer helyet jelent.

Az MKB Bank is növekedésről számolt be. Adataik szerint az idén januári költésekhez képest februárban közel 30 százalékkal, márciusban és áprilisban több mint 60-60 százalékkal nőtt a költések összege. Jelezték: a növekedésnek csak egy része keletkezett az élelmiszervásárlásból, mert a SZÉP-kártyás költések rendszerint januárban a legalacsonyabbak.

A tavaly január-áprilisihoz képest az idei január-áprilisi költések 60 százalékkal nőttek. Szintén kiemelték, hogy ebben jelentős volt az élelmiszer vásárlás engedélyezésének hatása, mivel a 2021-es bázisév az MKB SZÉP-kártya bevezetése óta az eddigi legnagyobb költést hozó év volt. Biztosra vehető, hogy ez a rekord év végére meg fog dőlni. Idén február és április között a költések közel negyedét tette ki az élelmiszervásárlás.

Az MKB közölte: mind az érintett szolgáltatóknak, mind a kártyakibocsátóknak sok munkája kellett ahhoz, hogy idén február elsejével el tudjon indulni az élelmiszerelfogadás. Az MKB SZÉP-kártya elfogadóhelyeinek száma idén január 1-től május 1-ig közel 2400 elfogadóhellyel bővült, és 11 ezerrel bővült az MKB SZÉP-kártyát elfogadó POS terminálok száma.

Az OTP Bank arról tájékoztatott, hogy az idén áprilisban a feltöltések összege (31,7 milliárd forint) közel azonos a tavalyival. Azonban a költések összege egy hónap alatt 20,2 milliárd forintról 35 milliárd forintra növekedett a 2021-es áprilisi költéshez képest. Az idei negyedik havi költések 26 százalékát fordították a kártyabirtokosok élelmiszerre. Az új elfogadóhelyek száma tavaly áprilishoz képest 7 százalékkal nőtt idén áprilisban. Az élelmiszer elfogadás miatt az új elfogadóhelyek száma nem növekedett drasztikusan.

A bank 2022 első négyhavi adatai szerint az összes feltöltés 119,7 milliárd forintra nőtt a 2021 azonos időszaki 104,2 milliárd forintról. A költések értéke ennél jelentősebben bővült idén, a tavalyi 58,9 milliárd forintról közel 106 milliárd forintra idén január-áprilisban. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2025-06-19 20:05:00
Március és május között országosan átlagban 5,8 százalékot lehetett alkudni az eladott lakóingatlanok árából, azonban a paneleknél tovább szűkült a vevők mozgástere – derül ki az OTP Ingatlanpont adataiból. A tavaszi hónapokban Budapesten tovább csökkent a rés a hirdetési és az eladási árak között, ami jól mutatja a lakáspiaci tendenciákat, hiszen közben a községekben továbbra is jelentős az alku lehetősége.
2025-06-19 18:05:00
A balatoni régió ingatlanpiaca az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A Duna House siófoki szakértője szerint a korábban elsősorban szezonális használatra vásárolt ingatlanok manapság teljes értékű második otthonként funkcionálnak, aminek következtében nemcsak az árak stabilizálódtak, de a balatoni szezon is kitolódott. Egész évre.
2025-06-19 15:15:00
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS