Kritikus ponthoz érkezett a lakossági bankszektor

Kritikus ponthoz érkezett a lakossági bankszektor
2022. 08. 24., 17:18

A technológia fejlődése, a szabályozói környezet összetettsége, a beágyazott pénzügyi megoldások előtérbe kerülése, a konszolidáció és a változó ügyfélelvárások együttes nyomást gyakorolnak a hagyományos üzleti modellekre. Ezek a trendek befolyásolják, kiben bíznak a fogyasztók és hogyan kívánják intézni pénzügyeiket.

Az öt meghatározó tendenciára alapozva, amelyek az elkövetkező években alakítani fogják az ágazatot, a PwC öt hipotetikus forgatókönyvet dolgozott ki a szektor jövőjére vonatkozóan.

A ma trendjei a holnap realitásai

A globális elemzés arra hívja fel a pénzintézetek vezetőinek figyelmét, hogy elengedhetetlen értelmezniük az iparágat befolyásoló tendenciákat és ezekhez alkalmazkodva már most felkészülni az átalakulásra. E folyamat támogatására a PwC szakértői öt hipotetikus forgatókönyvet dolgoztak ki az ágazat jövőjére vonatkozóan, melyek mindegyike a már most érzékelhető trendekre épül.

„Bár az elemzésben említett öt forgatókönyv mindegyikének intenzitása és hatása országonként, piaconként eltérő lehet, mégis elkerülhetetlen valamilyen szintű bekövetkezésük. Éppen ezért sürgős cselekvésre szólítja fel a lakossági bankokat, és konkrétan rámutat olyan kiemelt területekre, ahol a pénzintézeteknek azonnal és proaktívan kell cselekedniük a hosszú távú versenyképesség megtartása érdekében. Ezek a területek a technológia által vezérelt átalakulás, az adatalapú ügyfélközpontúság és a bizalom” – mutat rá Nagy Ádám Gusztáv, a PwC Magyarország Technológiai tanácsadási üzletágának igazgatója.

A lakossági banki szolgáltatások jövőjét meghatározó trendek

Az elemzés kiemeli, hogy a lakossági bankok világszerte olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek az iparág történetének egyik legnagyobb átalakulással járó időszakát hozhatják el. A lehetséges forgatókönyvek a banki szektor jövőjéről az alábbi öt meghatározó tendencián alapulnak, amelyekkel a banki vezetőknek komolyan kell foglalkozniuk már most ahhoz, hogy a változó piaci környezetben megfelelő irányba haladjanak:

– diszruptív technológiák fejlődése;

– beágyazott pénzügyi megoldások előtérbe kerülése (vagyis amikor a banki licenccel nem rendelkező vállalatok, alapvető tevékenységüktől függetlenül nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat ügyfeleiknek);

– fogyasztói elvárások átalakulása;

– konszolidáció a méretgazdaságosság érdekében;

– szabályozói környezet összetettségének növekedése.

Öt lakossági banki forgatókönyv a következő évtizedre

1. A „front end” forradalma: hagyományos bankok versus új szereplők

A hagyományos pénzügyi területen kívülről érkező új szereplők megszerzik az ügyfélkapcsolatokat – a banki tevékenység „front endjét” –, és pénzügyi szolgáltatásokat építenek be platformjaikba. Ezek a vállalatok olyan a technológiai, média- és szórakoztatóipari szektorban tevékenykedő már ismert nevek, amelyek jobb felhasználói élményt és teljesen személyre szabott szolgáltatásokat képesek kínálni annak érdekében, hogy ügyfélkapcsolataikat minél erőteljesebben irányítsák.

A hagyományos bankok – amelyekre általában nagyobb szabályozói teher nehezedik és a technológiai fejlettségük alacsonyabb – a pénzügyi rendszer infrastrukturális gerinceként működnek. Míg a BigTech és fejlett fintech vállalatok megszerzik az ügyfélkapcsolatokat és platformjaikba integrálják a pénzügyi szolgáltatásokat, a hagyományos bankok magukra vállalják a middle- és back-office műveleteket, kockázatkezelést és tőkepiacokat.

2. A győztes mindent visz

A konszolidációs hullám eredményeként néhány óriásbank és fintech vállalat uralja a bankszektort. Ezek a fejlett technológiát használó óriáscégek a méretüknek köszönhetően kerülnek versenyelőnybe. Az ügyfelek a legnagyobb, leginkább személyre szabott és felhasználóbarát platformokat preferálják, és általában nem aggasztja őket az adatvédelem kérdése. Csak a legnagyobb bankok lesznek képesek a differenciált ügyfélélmény megteremtéséhez szükséges technológiai beruházások megvalósítására.

3. Piaci széttagoltság

A csökkenő társadalmi bizalom hatására az ügyfelek egyre inkább kételkednek a globális intézményekben. A felügyeleti rendszer a kisebb és a helyi bankoknak kedvez, a hangulat pedig a nemzeti protekcionizmus felé húz. Az ügyfelek és az eszközök a globális szereplőktől a kisebb mérleggel, kisebb betéti és hitelállománnyal rendelkező helyi bankokhoz, valamint a szűkebb területekre specializálódott szereplőkhöz pártolnak.

4. Lendületben a szabályozó hatóságok

A pénzügyi rendszer integritásának megőrzése érdekében a szabályozó hatóságok élénk figyelemmel kísérik a BigTech és más nem hagyományos piaci belépők megjelenését. A kormányzat trösztellenes intézkedései kiszorítják a technológiai szereplőket a bankszektorból és emelik a belépési korlátokat; versenyben kizárólag a teljes pénzügyi szolgáltatási engedéllyel rendelkező cégek maradnak. Az ilyen mértékű szabályozás lehetővé teszi a bankok számára, hogy helyreállítsák ügyfeleikkel a bizalmat és megerősítsék a pénzügyi termékek és szolgáltatások biztosításában betöltött központi szerepüket.

5. A digitális jegybankpénz felemelkedése

A digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésével párhuzamosan folytatódik a készpénzhasználat folyamatos csökkenése. A digitális fizetőeszközök széles körben elfogadottá válnak a B2B, B2C és C2C szegmensekben. A bankszámlák – amelyek az ügyféladatokhoz hasonlóan az ügyfélkapcsolatok központi elemét képezik – a hagyományos bankoktól átvándorolnak a jegybankokhoz, és ezzel hosszú idő után a hagyományos bankok elveszítik az ügyfélkapcsolatok feletti ellenőrzést. Ez az eddig működő banki üzleti modelleket is életképtelenné teszi.

Kulcskérdés az alkalmazkodás

Az elemzés szerint a már folyamatban lévő iparági változások jelentős hatással vannak minden szereplőre, de különösen a hagyományos bankokra. Nekik elengedhetetlen tovább erősíteni azokat a területeket, amelyek ugyan régóta fontosak, de sokuk számára fejlesztésük eddig nem volt prioritás.

„Ezeknek a területeknek az erősítése – a technológiavezérelt átalakulás, az adatalapú ügyfélközpontúság és a széles körű bizalom ügyfél és bankja között – egyre sürgetőbbek. Függetlenül attól, hogy a jövő hogyan alakul, mely trendek dominálnak majd leginkább és melyik forgatókönyvet hozzák legközelebb, egy dolog biztos: a piaci szereplőknek hamarosan a maitól gyökeresen eltérő versenykörnyezettel kell szembenézniük” – összegezte az elemzés üzenetét a PwC Magyarország szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS